Ez az igazi poszt-Covid: iroda helyett étkezőasztal
Nincsenek spekulatív irodaház-fejlesztések, közel 20 százalék már az üresedési ráta, ami elsősorban a 10-15 éves épületeket sújtja, az újakat elfoglalják a jól menő cégek, de egyre inkább probléma, hogy a csökkenő kereslet miatt alig van új irodaház – fogalmaz Feuertag Ottó, az Europa Design – Works Well alapítója, a Lakberendezők Országos Szövetsége és a Wellbeing Szövetség elnökségi tagja.
A javarészt állami megrendelésre készülőkön és a BudaPart új fejlesztésein kívül alig épül új irodaház, mert nem bővülnek a cégek az eddig megszokott ütemben, emiatt nincs organikus területi növekedés sem, a tranzakciók közel 70 százalékában a bérlő marad, hosszabbít, de nem bővül.
Ragaszkodunk a saját asztalhoz az irodában
A részleges home office mára teljesen bebetonozódott a vállalati kultúrába.
A heti 2-3 napos irodai munkára kötelezett dolgozók révén ezért a létszámbővítést is meg tudják oldani a cégek a korábbi területen,
az új dolgozókat könnyedén bepörgetik a home office-ba.
A hazai gyakorlatban dedikált, azaz saját íróasztalhoz ragaszkodás szab határt leginkább a hatékony irodai térkihasználtság javításának, azaz a home office és a saját irodai asztal párhuzamos létezik. A közösen használt eszközök és az ezzel járó alkalmazkodás kultúráját belső képzéssel, érzékenyítéssel lehet javítani, a felhasználói élményt pedig digitális eszközökkel, applikációkkal, azaz property technológiai megoldásokkal lehet növelni, mérni és szabályozni.
- Az adatgyűjtés
- -mérés
- - elemzés és
- újratervezés gyakorlata szintén ritka vendég, noha számtalan eszköz, gépészeti, HR, IT, beléptetési és egyéb rendszer már tekintélyes mennyiségű adatot gyűjt. A jól képzett és gyakorlott tanácsadók számára ez is piac is számtalan lehetőséget biztosíthat egy ilyen lassan mozgó iroda-ingatlanpiaci helyzetben – mutat rá a szakértő.
Home office komoly kockázatokkal
Feuertag Ottó tapasztalatai szerint
most, a Covid után 5 évvel sem alakult ki még a profi home office kultúra, miközben a hibrid munkarend gyakorlatilag állandósult, ahol lehetett, a teljes visszarendelés a home office-ból már megtörtént, ahol feltétlenül szükséges volt.
Nemzetközi statisztikák szerint a home office munkakörnyezet átlag 10 százalékkal alacsonyabb produktivitással bír, és a legnagyobb kutató intézet szerint a hosszútávú home office arány átlaga heti 2 napos lesz.
Mindeközben a hazai munkavállalók nagy része továbbra is több órás koncentrált ülőmunkához alkalmatlan
- otthoni étkezőasztalnál,
- bárszékeken, vagy
- kanapékon kuporodva,
- fapados és egészségkárosító körülmények között dolgozik, és
- átlagosan csupán 30 százaléka rendelkezik otthoni légkondicionálóval.
A mentális és szociális kockázatok felmérése és hatékony orvoslása pedig szinte teljesen hiányzik a jó gyakorlatok listájából. Leginkább a kkv-szektort érinti az átfogó vállalati wellbeing stratégia hiánya.
Mindeközben a minőségi munkaerőért egyre ádázabb küzdelem folyik, a wellbeing, a dolgozói jóllét mellett a munkáltatói márka, az employer branding fokozottan fókuszba kerül, mérhető értéke lett, meghatározó jelentőségű abban, hogy mennyire szívesen mennek az adott céghez és hogy megmaradnak-e ott a munkavállalók.
A munkahelyválasztásnál első számú szempont a fizetés és a juttatások, de a második legfontosabb a munkakörnyezet, majd az előrelépési lehetőség a kutatások, derül ki a Randstad friss 2024-es Employer barnding jelentéséből.
A munkavállalói elvárások mellett az ellenoldalt, vagyis azt is megvizsgálták, hogy valójában mit kapnak a dolgozók, és ebben a munkakörnyezet a 10-es skála végén szerepel évek óta a 8. hely környékén.
Munkahelyi környezet: a fizetésen kívül mi a fontos még?
Ha lassan is, de kezdik felismerni a HR-esek, hogy odafigyeljenek erre és remélhetőleg egyre többen kapnak helyet a vállatvezetői boardban, mivel az általuk képviselt vállalati érték – a HR-kiadások jelentik egy szolgáltató központ költségeinek 75-80 százalékát – és annak a becsábítási és megtartási költségei pedig komoly gazdasági súllyal bírnak.
A személyes és a fizikai környezet egyaránt fontos a fehérgalléros és a kékgalléros munkavállalók számára, de érthetetlen módon a fizikai munkát végzők esetében erre sokkal kevésbé gondolnak.
Pedig a pihenőidő, a rekreációs lehetőségek, a védőfelszerelés minősége, az öltöző kialakítása és állapota egyaránt hatással van a munkavállalók hangulatára, közérzetére és így az elköteleződésére is. De ne felejtkezzünk meg az ő mentális és szociális jólétükről sem főleg olyan ipari környezetben ahol már szinte minden nagyobb gyárban már több nemzetiségű munkavállalókkal kell közösen dolgozniuk.
A wellbeing a mentális és fizikai jóléten kívül a pénzügyi jólléttel is foglalkozik, ami nem a fizetésről szól, hanem egy olyan tanulható kultúráról, amely gazdálkodásról, fenntartható döntésekről, takarékoskodásról, és leginkább az öngondoskodásról – egészségügy , oktatás, nyugdíj stb. – szól. Egyszóval, az okosan elköltött „fizetés” többet ér – összegzi Feuertag Ottó.
A környezeti wellbeing-szakértő szerint a jól felmért, megtervezett és fenntartott irányzott vállalati juttatás komoly érték, az egyre népszerűbb magánegészségügyi csomagot például a munkavállalók korának, szükségleteinek, lakóhelyének megfelelően kell alakítani ahhoz, hogy igazán hasznos legyen, hogy csak egy példát említsünk.
Noha kézenfekvőnek tűnik, hogy mást venne igénybe a 25+-os, és mást a 45+-os munkavállaló az egészségügyi szűrésekből, szolgáltatásokból, erre nem feltétlenül figyelnek oda a vállalatok, emiatt elképesztő pocsékolás és hiány van egyszerre ezen a területen a rosszul elköltött forintok miatt – összegezte a szakember.
Tudatosítással és szakértők bevonásával igen jelentős eredményeket érhetünk el, meglévő mérési módszerekkel.
