Több és drágább ingatlanra vethetnek szemet a befektetők
A piaci várakozások szerint nőhet a befektetői aktivitás idén a magyar kereskedelmi ingatlanpiacon, elsősorban a befektetői hangulat javulása, az Európai Központi Bank (EKB) alapkamatának csökkenése és az Ázsiából érkező külföldi működőtőke fokozódó jelenléte miatt – közölte a Colliers nemzetközi ingatlan-tanácsadó kedden.
Nemcsak több kereskedelmi ingatlant vásárolnának a befektetők, de drágábbakat is
Idén 2024-hez képest a befektetési volumen tekintetében is pozitívabbak a kilátások. Az egyes szektorok közül elsőként az irodapiacot elemezték, amelyen a Colliers szerint a legnagyobb mozgások az állami, kormányzati irodák költözéséhez voltak köthetők 2024-ben.
A tranzakciók között a szerződéshosszabbítások domináltak, a teljes bérbeadási volumen csaknem 60 százalékát tették ki, míg az új bérleti szerződések volumene 20 százalékkal visszaesett a megelőző évhez képest. A teljes budapesti irodaállomány 4,456 millió négyzetméterre nőtt, az átlagos üresedési ráta elérte a 14,1, a spekulatív üresedési ráta pedig a 17,5 százalékot; az üresedési ráták emelkedése 2025-ben tetőzhet.
A Colliers szerint mindezek mellett
fontos, hogy az irodapiacon stabil kereslet érzékelhető, mivel a bérlők az irodaterek újragondolását, optimalizálását követően ismét a területeik megtartásában, sőt bővítésében gondolkodnak.
Az ipari ingatlanpiac teljes állománya 2024-ben meghaladta az 5,5 millió négyzetmétert, ebből Budapesten 3,7 millió, vidéken pedig 1,8 millió négyzetméter áll rendelkezésre. A jelenlegi ismereteik szerint 2026-ig további 587 300 négyzetméter új ipari ingatlan kerül piacra, ennek 43 százalékát már előre bérbeadták. Az üresedési ráta Budapesten 7,9 százalékra csökkent, míg vidéken enyhén nőtt és elérte a 6,8 százalékot.
Mindezek azt jelzik, hogy a piac jól teljesít, a logisztikai és ipari ingatlanok iránti kereslet továbbra is magas marad.
Kiemelték, hogy a kelet-közép-európai régióban Magyarország vonzónak mondható. A szállítási folyosók vonzzák az érdeklődőket, az ázsiai logisztikai és gyártó cégek részéről is egyre nagyobb figyelem irányul ide.
A kiskereskedelmi szektor 2024-ben stabilizálódott, köszönhetően a vásárlóerő, a fogyasztás, illetve a reáljövedelem növekedésének. Utóbbi idei további növekedése, a magas turisztikai aktivitással párosulva, várhatóan a kiskereskedelmi forgalom további növekedéséhez vezet.
Akadályokba ütközik a kiskereskedelmi parkok fejlesztése
A retail parkok továbbra is keresettek, főként az alacsonyabb fenntartási költségek és a stabil vásárlói kereslet miatt. A kiskereskedelmi parkok jellemzően nyitott és egyszerű elrendezésűek, ami csökkenti az üzemeltetési: fűtési, hűtési és karbantartási költségeket.
Az új kiskereskedelmi parkok fejlesztése azonban olyan szabályozási akadályokkal szembesül mint például a „plázastop” és a földterület-átsorolási problémák. A bevásárlóközpontokat tekintve 2025 végén nyílik meg a 11 000 négyzetméteres Zenith Corso Zuglóban. Jelentős fejlesztés pedig csak a Duna Plaza esetében várható, ahol a jelenlegi épületet újjáépítik és bővítik.
Kormányzati ösztönzők lehelnek új életet az ingatlanpiacba
A tavalyi év nem kifejezett az új lakások építéséről szólt, noha az ingatlanpiac maga összességében tovább dübörgött. Az idén életbe lépett kormányzati támogatások és ösztönzők ezen a téren is újabb fellendülést hozhatnak.
