Kormányzati ösztönzők lehelnek új életet az ingatlanpiacba

A magánszemélyek által lebonyolított lakástranzakciók száma tavaly nagyjából több mint harmadával emelkedett az előző évhez képest. Alapvetően negyedévről negyedévre nőttek számok, de az előző évhez képest a legnagyobb bővülést az első negyedévben mutatták ki, a statisztikai hivatal arra az időszakra több mint 50 százalékos megugrást jelzett. 

Így tulajdonképpen a teljes 2024-es év kiugrónak számított az előző évhez képest. Ennek egyik legfőbb magyarázata, hogy 2023 januárjától fokozatosan bővült a lakossági hitelpiac – mondta a Világgazdaság megkeresésére Pásztor Szabolcs, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány kutatási igazgatója.

A szakértő szerint, 2023 január közepe és 2024 január közepe között az összes lakossági hitel esetében közel hetvenszázalékos növekedést láthatunk, a lakáshitelek pedig több mint 130 százalékkal bővültek ebben az időszakban. A személyi hitelek esetében közel hatvanszázalékos bővülés volt megfigyelhető, míg a Babaváró hiteleknél pedig félszázalékos csökkenést mértek.

ugyanis a KSH 2024. novemberi adatai szerint 2024 első három negyedévében 8709 új lakás épült, csaknem ötödével kevesebb, mint egy évvel korábban. A kiadott építési engedélyek és egyszerű bejelentések alapján építendő lakások száma 14 551 volt, 2,3%-kal elmaradt a 2023. első három negyedévitől. Érdemes a földrajzi dimenziót is kiemelni, ugyanis Budapesten 15 százalékkal kevesebb, összesen 2761 lakás épült. A csökkenés a megyei jogú városokban ugyancsak 15, a többi városban 30, a községekben 16 százalékos volt a 2023. első három negyedévihez képest. A kínálat erősítése elemi fontosságú a lakhatási válság enyhítésében – hívta fel a figyelmet Pásztor Szabolcs.

A lakáspiaci ösztönzők szerepe

Pásztor Szabolcs visszautalt rá, az ingatlan.com elemzései alapján az látható, hogy a befektetési célú vásárlások helyett egyelőre inkább saját célra vásárolnak az emberek. Változást jelent a korábbi évekhez képest, hogy a családi, iker- és sorházak iránti kereslet meghaladja a társasházi lakásokét. Idén az érdeklődések 55 százaléka irányult ezekre, míg egy évvel ezelőtt 46, két évvel korábban pedig 48 százalék volt az arány. Ez a trendváltozás az Ingatlan.com számai szerint arra utal, hogy most főként a családok keresik a következő otthonukat. Azok, akiknek a kormányzat többféle könnyítést is kínál.

Az idei év első napjaiban inkább a községekben és kisebb városokban eladó lakóingatlanok iránti érdeklődések száma emelkedett, éves összevetésben 31 és 36 százalékkal. A hitelkamatok csökkenése, az önkéntes banki THM, a lejáró Prémium Magyar Állampapírok (PMÁP) kamatainak megjelenése a piacon, az önkéntes nyugdíjcélú megtakarítások egy részének becsatornázása a lakáspiacra és a 21 pontos gazdasági akcióterv építőipart támogató intézkedései tovább erősítik 2025-ben a tavalyi második fél évben már megindult élénkülést a lakáspiacon. Balogh László, az említett portál vezető gazdasági szakértője többször felhívta a figyelmet az ingatlanpiacon megjelenő ezermilliárdos nagyságrendű pénzeső jelentőségére.

A PMÁP kamatfizetések felgyorsulása után egyébként várható, hogy a befektetési célú ingatlanvásárlások is megjelennek. A Vidéki Otthonfelújítási Programnak komoly hozadéka lehet a majdani tranzakciók esetében, ugyanis az ingatlanok értéke, állaga javulhat, így ezek forgalomképessége jelentősen megemelkedhet.

Az ingatlanpiac fűti a gazdaságot vagy fordítva?

Pásztor Szabolcs az ingatlanpiac és a gazdaság összefüggéseire vonatkozó kérdésünkre azt mondta, alapvetően a kelet-közép-európai térségben nagyon lényeges kérdés a GDP és az ingatlanpiac kapcsolata, hiszen a nemzeti vagyon nagy százaléka fekszik ingatlanokban, és a régió országaiban magasak az ingatlantulajdonlás mutatói. Korábban írtuk, a régióban 80-90 százalékos arányt jelent, idehaza ez a kilencvenhez esik közelebb. Sokan tartják az ingatlant befektetésnek, akik az elsődleges ingatlanukat vásárolják, egyúttal eladnak is.

Az ingatlanpiac és a GDP között egyébként kétirányú kapcsolat van , ugyanis az építőipar bővülése az alapanyagok, a lakberendezési tárgyak iránti kereslet növekedéséhez vezet, a lakásfelújítás pedig bővítheti a foglalkoztatást, amely növeli a GDP-t. Fontos azonban az is, hogy ha a lakosság esetében erős konjunktúraérzet van, akkor megindulnak a lakás és házépítések, növekszik a megrendelésállomány. Ugyanez igaz a turizmus élénkülése kapcsán is: elindul a hotelek, szállások és apartmanok építése, amely növeli a GDP-t. Felfelé ívelő gazdasági helyzet megemeli az ipari ingatlanok iránti keresletet is, amely például a raktárak építésében ölt testet. A mérséklődő infláció pedig emelheti a reálbért, amely kiegészítve a kormányzati támogatásokkal felpörgeti az építőipart, amely lendületet ad a GDP növekedésének.

Programok sora a lakhatásért

A megfizethető lakhatás és a családok otthonteremtésének támogatása érdekében a kormány többek közt elindította a 3 millió forint vissza nem térítendő támogatást nyújtó vidéki otthonfelújítási programot. Lehetővé tette, hogy a munkáltatók kedvezményes adózás mellett havi akár 150 ezer forintos lakhatási támogatást adjanak 35 év alatti munkavállalóik számára. Mindezek mellett az akcióterv keretében a kormány biztosítja az önkéntes nyugdíjpénztári megtakarítások lakáscélú felhasználásának lehetőségét, valamint fenntartja az új lakóingatlanok értékesítésére vonatkozó ötszázalékos kedvezményes áfát.