Elmagyarázta a minisztérium, mi történt a boltokban: külföldön költöttek a magyarok

A kiskereskedelmi forgalom trendszerű bővülése egyértelműen a belgazdasági fordulatot és a középosztály folyamatos erősödését jelzi – kommentálta a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatait a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM). Ahogy azt lapunk is megírta, a kiskereskedelmi forgalom 2024-ben a megelőző évhez viszonyítva összességében 2,6 százalékkal növekedett. Ehhez a több mint egy éve tartó reálbér-emelkedés és a lakosság vásárlóerejének erősödése mellett a magas foglalkoztatottság is hozzájárult. A kormány továbbra is azon dolgozik, hogy a családok anyagi helyzete folyamatosan javuljon, így többet költhessenek, többet utazhassanak, többet fogyaszthassanak.

A KSH naptárhatástól megtisztított adatai szerint a kiskereskedelmi forgalom 2024 decemberében éves alapon 0,1 százalékkal bővült, az előző hónaphoz képest 1,2 százalékos mérséklődés volt megfigyelhető. A lassulás átmeneti jelenség, amelyet döntően a magyar családok megnövekedett külföldi utazási kedve és az üzemanyag-értékesítés csökkenése okozott – jelentős bázishatás eredményeként. Decemberben az üzemanyag-kiskereskedelem értékesítési volumene éves alapon 6,9 százalékkal, havi alapon 3 százalékkal csökkent. A karácsonyi, hatnapos hosszú hétvégét kihasználva a magyarok rekordszámban utaztak külföldre, ami mérsékelte a kiskereskedelem december végi teljesítményét. Decemberben 302 ezerrel több magyar utazott külföldre, a Budapesti Liszt Ferenc Repülőtérről 212 ezer magyar utazott el, 19 százalékkal több, mint egy évvel korábban. Emellett jelentős növekedés volt az autós kiutazásokban is, 107 ezerrel több magyar rendszámú autót regisztráltak a határátkelőknél különösen Ausztria és Szlovákia irányába, aminek túlnyomó többsége mögött turisztikai célú utazás, nem pedig bevásárlóturizmus állt.

A külföldi utazások növekedése érezhető hatással volt a hazai kiskereskedelmi forgalomra: a decemberi költésekből 50-55 milliárd forint hiányzott a korábbi hónapok növekedési trendjéhez képest. A közel 302 ezerrel több külföldre utazó magyarra vetítve ez fejenként 166-182 ezer forintot jelent, amely nem a hazai belkereskedelemben, hanem külföldön került elköltésre. Mindez azt jelenti, hogy decemberben a magyar lakosság erős fogyasztása inkább külföldön, mintsem a hazai boltok forgalmában realizálódott.

– emelte ki a közleményében a szaktárca. Mint írták, a rendelkezésre álló adatok alapján megállapítható, hogy a januári hazai kiskereskedelmi forgalom ismét érdemben bővült.

A külföldi utazások és a kevesebb rokonlátogatás is látszott a kiskereskedelmi adatokon

Ha megnézzük az egyes üzletcsoportok forgalmának alakulását, azt látjuk, hogy bár az élelmiszer-forgalom és a nem élelmiszer-forgalom sem volt erős, mindössze 1,2 és 0,5 százalékos növekedést mutatva, az üzemanyag-forgalomban 6,9 százalékos visszaesés történt, talán ez utóbbi a legnagyobb meglepetés – emelte ki elemzésében Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza. Ez azt jelenti, hogy az év végi ajándékvásárlásokban a tavalyihoz képest nem történt növekedés. A kormányzat a gyenge adatot korábban a külföldi tartózkodások jelentős számával indokolta, azaz hogy tavaly decemberben nem itthon tartózkodtak a magyar családok – és a jelek szerint még kevésbé tankoltak itthon, a rokonlátogatások száma a szokásosnál kisebb lehetett. A kevesebb feltételezhető rokonlátogatás összefügg azzal, néhány olyan bolttípusban, ahol ajándékot lehet vásárolni

• könyv,
• textil,
• ruha,
• cipő

csökkent a forgalom. Ugyanakkor a nem élelmiszerboltok forgalma nagyon vegyesen alakult, hiszen voltak olyan szegmensek is (bútor, műszaki cikkek), ahol jelentősebb, 5,5 százalékos növekedés történt.

Makrogazdasági szempontból a most beérkezett fogyasztási adatot nehéz értelmezni: novemberben az átlagkereset 11,9 százalékkal nőtt éves alapon, így a kiskereskedelmi forgalom gyenge teljesítménye makrogazdasági oldalról nehezen indokolható. A külföldi utazások és a kevesebb rokonlátogatás mellett esetleg még a külföldi webáruházak jelentősebb forgalma indokolhatta a gyenge adatot, hiszen ez nem jelenik meg a kiskereskedelmi forgalomban – és a költségvetésnek sem hoz áfabevételt. Ez azt jelentené, hogy a magyar kiskereskedelemben a magasan ragadt árszínvonal továbbra is probléma, a most ajánlott árak sok esetben versenyképtelenek, ami pedig gátja a forgalom bővülésének és így a gazdasági növekedést is fékezi.