Interaktív energiaadat-kánaán települt az energiahivatal honlapjára

Mától interaktív felületen jelennek meg a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) havi piaci jelentései az eddigi PDF-es forma helyett. A látványos adatvizualizációhoz személyre szabható lekérdezési lehetőség társul. A grafikonok, diagramok és magyarázatok új formában történő közzététele azért vált szükségessé, mert – mint Scherer Zsolt szóvivő közölte – ma Magyarországon már mindenki ugyanúgy ért az energetikához, mint a focihoz, azonban a pontos adatoknak gyakran híján vannak. Juhász Edit, a MEKH elnöke szerint ezért az információbázist a szakmai és a tudományos körnek, elemzőknek, újságíróknak szánják, sőt a használata akár az oktatásba is beszivároghat.

Nagyot újított a MEKH

A havi piaci monitoring megújításának szellemi atyja Ságvári Pál, a hivatal elnökhelyettese. Irányításával Fülöp Péter Mihály osztályvezető és csapata végezte el a több mint egyéves fejlesztést. Ságvári Pál elmondta, hogy a MEKH az új felületén hozzáférhető információt közszolgáltatásként kínálja, vagyis azt bárki ingyen használhatja, továbbfelhasználás esetén persze a forrásra történő hivatkozás szükséges. A monitoring a magyar áram- és gázpiacra összpontosít, de közli az ezek megértéséhez, összefüggésekbe helyezéséhez szükséges nemzetközi adatokat, eseményeket is. Bár alapértelmezésben havi adatközlésről van szó, annak egyes részei a jellegüktől függően gyakrabban – akár naponta vagy óránként – frissülnek. A havi értékelés általában a tárgyhó utáni harmadik hét végén fog megjelenni attól függően, mikorra érnek be az aktuális adatok, illetve mikorra zárul azok ellenőrzése. Az adatbázis forrásai között szerepel a Mavir és más szervezetek adatbázisa, valamint a MEKH saját gyűjtése. 

Ahogyan az erőművi mix mozog, úgy változik az áramár

A nyitólapon minden hónapban kiemelik a vizsgált hónap fő piaci eseményeit és azok magyarázatát. Utóbbira a felületet az újságíróknak és elemzőknek bemutató Fülöp Péter Mihály példát is hozott: januárban meghatározó esemény volt a gázkínálat csökkenése, vagy a rendszerterhelés növekedése. Mutatott néhány konkrét példát arra is, hogy az interaktív grafikonok használatával hogyan bukkanhatunk rá mélyebb energiapiaci összefüggésekre. Megtudható például,

• hogy adott nap adott órájában az áramtermelés és -felhasználás milyen alakulása állt az adott árak mögött,
• hogy a napenergia-, illetve a gázalapú áramtermelés aránya adott évszakokban merre tereli a villamos energia árát,
• hogy a sötétszélcsend hogyan hat az áramtermelésre és az áramkereskedelemre,
• hogy összevethető a két fő fogyasztói csoportra bontott felhasználás és a rendszerterhelés közötti kapcsolat,
• hogy milyen piaci következménye van annak, ha már az olajtüzelésű erőműveket is közel csúcsra kell járatni.

Vigyázat, függést okoz!

A tanulmányozható ábrák száma olyan nagy, az interaktív használatuk lehetősége pedig annyira szerteágazó, hogy komoly időt kell rászánnia annak, aki meg akar ismerkedni tartalmával. Ez kiderült már a jelentések új formában való bemutatásakor is: az arra szánt idő alatt a tervezett tájékoztatásnak csak a töredékét volt mód átadni.

Fülöp Péter Mihály elmondta, hogy bár a felületet széles körű felhasználásra kínálja a MEKH, a monitoringban a pontosság miatt a szakzsargont, a szakkifejezéseket használják. Viszont minden ponthoz adnak magyarázatot, és van a felületet fogalomtár is. Egy példa arra, hogy mindig tudnunk kell, mit takar az adott mutató: más az áramimportnak a bruttó hazai termelésre és a más a nettó hazai termelésre vetített aránya.

A felület folyamatosan bővül, részben a források (elsősorban Mavir) oldalán hozzáférhető adatok bővülését követve. A rendszerirányító például januártól feltünteti a háztartási méretű kiserőművek és a saját célra termelő erőművek adatait is. E számok figyelembe vétele számos további mutató értékét is megváltoztatja.

Ami viszont már most is hozzáférhető, az 22 árampiaci és ugyanennyi gázpiaci ábra (többek között hazai és külföldi tőzsdei adatok, termelés, felhasználás, tárolók töltöttsége, szabályozás költsége, termeléskiesések, erőművek költségei) és a kiskereskedelem négy adatsora.