Mezőgazdasági idénymunkások: jövőre könnyíthetik a foglalkoztatásukat

A Nemzetgazdasági Minisztérium egyeztetést folytat a társminisztériumokkal és az érintett szakmai szervezetekkel a februártól életbe lépett egyszerűsített foglalkoztatás módosításának finomhangolásával kapcsolatban – jelentette be kedden Czomba Sándor foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkár egy háttérbeszélgetésen, a mezőgazdasági idénymunkások miatt meglehetősen nagy visszhangot kiváltó módosítás legfrissebb fejleményeiről.

A mezőgazdasági idénymunkások az egyszerűsített foglalkoztatás egyik fő célcsoportja

Czomba Sándor jelezte: a jelenlegi egyszerűsített foglalkoztatási rendszer 2012 óta működik, amelyet annak idején azért hoztak létre, hogy a magyar munkaerőpiacon létező, idény jellegű, szezonális munkaköröket szabályozzák, amilyen például a mezőgazdaság, a turizmus, a vendéglátás, az építőipar vagy a kereskedelem. A cél ezzel az volt, hogy a munkavállalókat támogassák, azáltal, hogy a regisztrált álláskeresők számára is legális, elfogadott munkalehetőséget teremtenek. 

– hangsúlyozta az államtitkár.

Költségvetési szempontból is hozott rá példát, hogy mindez mit jelent: eszerint, míg például egy teljes munkaidőben dolgozó személy bruttó havi bére 346 ezer forint, amely után 160 890 forint adót fizetnek az államnak, addig az alkalmi munka esetében a közteher mindössze 92 400 forint, ami majdnem 70 ezer forintos különbség egy ember esetén havonta. Ez százmilliárdos nagyságrendű bevételkiesést jelent az államkasszából.

Czomba Sándor emlékeztetett, hogy bár az egyszerű foglalkoztatással bejelentettek kevesebb adót fizetnek, valamint az így megszerzett jövedelemből nem vonhatók le kötelezettségek a keresetükből, foglalkoztatási szempontból az egyik legkomolyabb kérdést az veti fel, hogy nem jogosultak társadalombiztosítási ellátásra. Mint mondta, a Nemzetgazdasági Minisztérium mindezeket figyelembe véve úgy döntött: a szabályzás megújításával abba a mederbe próbálják terelni ezt a foglalkoztatási formát, amelyet eredetileg ennek szántak.

Mi változott februártól?

Jelentős szigorítások léptek életbe. 

Mivel januártól nőtt a minimálbér is, így a tavalyi évhez mérten ez 62 százalékos emelkedés:

• az idénymunkánál 1334-ről 2181 forintra, 
• alkalmi munkánál 2668-ról 4362 forintra, 
• míg a filmipari statiszta alkalmi munkánál a hónap első napján érvényes minimálbér 3 százalékára, azaz 8700 forintra 

ugrott a munkások után fizetendő közteher. Az NGM közölte: a közteher, valamint a nyugellátás számítási alapjának új összegét először a 2025. február 1-je után keletkezett jogviszonyoknál kell alkalmazni.  

Még egy fontos változás

A legkomolyabb változást talán az jelenti mind az egyszerűsített foglalkoztatásban dolgozók, mind pedig a munkaadók számára, hogy 2025. július 1-jétől egy munkavállaló naptári évenként legfeljebb 120 napot dolgozhat ilyen keretek között, míg a jogszabály korábban munkáltatónként határozta meg a 120 napot.

Ezt az államtitkár szerint az tette szükségessé, hogy gyakran előfordult: ugyanaz a tulajdonosi kör létrehozott például három különböző céget, ami lehetővé tette, hogy a munkavállaló mindegyiknél ledolgozza a 120-120 napot, vagyis akár az egész évet. Ahogy fogalmazott: ezt a kiskaput mindenképpen szerették volna bezárni.

„Ha valaki egész évben szeretné foglalkoztatni a munkavállalóját, az jelentse be állandó alkalmazottként, ami jó az ott dolgozónak is” – hangsúlyozta.

Hogy hány személyt érint az új szabályzás? Tavaly havonta átlagosan 318 ezer fő dolgozott egyszerűsített foglalkoztatásban, ebből

• alkalmi munkában 280 ezren,
• mezőgazdasági idénymunkában 31,5 ezren,
• turisztikai idénymunkában 6,5 ezren dolgoztak,
• filmipari statiszta pedig pár száz fő volt. 

Mi változik a jövőben?

A mezőgazdasági vállalkozóktól már több reakció érkezett a változásra, sokan közülük attól félnek, hogy az efóban tölthető munkanapok drasztikus szigorítása után nem találnak embert a földekre.

Czomba Sándor rámutatott: a 120 napnál tovább foglalkoztatottak számát tekintve az látható, hogy a mezőgazdasági területen a havi csaknem 32 ezer főből mindössze 4500-an dolgoztak tovább, az alkalmi munka esetében a 280 ezerből ez a szám 16 ezer. Tehát szerinte a 318 ezer főből némileg több, mint 20 ezer az, akit 120 napnál tovább foglalkoztatnak egyszerűsített formában, őket érintheti hátrányosan az új szabályzás.

A társminisztériumokkal és szakmai szervezetekkel egyeztetve ezért egy javaslatot dolgoztak ki arra vonatkozólag, hogy a mezőgazdasági idénymunka esetében a meghatározott 120 napos munkavállalási határt további 90 nappal meghosszabítanák, amivel lehetőséget adnának arra, hogy az ezen a területen dolgozókat hosszabban foglalkoztathassák. Ez esetben viszont valamennyivel növelnék a befizetendő 2200 forintos napi adóterhet. A konkrét összegről – miként jelezte – még folyik az egyeztetés. A változtatással egyben arra szeretnék ösztönözni a munkaadókat, hogy azokat, akiket a 210 napnál tovább alkalmaznának, jelentsék be – tájékoztatott az államtitkár. 

Czomba Sándor szerint, bár a tervezett könnyítések a tervek szerint csak 2026-tól lépnének életbe, a 120 napos foglalkoztatási korlát júliusi bevezetése nem időarányosan értendő, hanem naptári év szerint, vagyis vélhetően nem érezteti negatívan a hatását, mindenki belefér majd a keretbe.