Élelmiszerár: hiába lett jóval olcsóbb a sertés, a boltokban ennek semmi nyoma

Az év eleji 635 forint körüliről 580 forintra csökkent az élő sertés egy kilogrammra vetített felvásárlási ára, míg az egy, illetve két évvel ezelőtti, ugyancsak az év kilencedik hetében mért árakhoz képest mintegy 100 forint a visszaesés. Az utóbbi évek csúcsát 2023-ban érte el a sertés ára 770 forinttal, tavaly azonban egy viszonylagos stabilitás után az év végén kezdett csökkenni, és most már több mint egy hónapja tartja az 580 forintos szintet.

Az elmúlt évet egyébként úgy értékelik a sertéstartók, hogy gyengébb volt, mint az előző, de lehetett jövedelmet termelni. Nem szabad elfelejteni, hogy amikor magas volt az élő sertés felvásárlási ára, akkor a takarmányárak is nagyon fent voltak, és azóta ott is volt csökkenés, ami kedvezett a sertéstartóknak, hiszen a takarmány a legnagyobb költségelem – mondta a Világgazdaságnak Oláh Endre, a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetségének (MOSZ) főtanácsosa. A takarmányárak csökkentek, de az egyéb költségek – mint például a munkabér és az energia – továbbra is nagyon magasak. 

A kukorica és a takarmány-alapanyagként használt egyéb gabonák ára pedig ismét elindult felfelé.

Jobban hízik a sertés

A sertéságazatra is jellemző a nagy beruházási igény, az ágazati szereplők is sokan adtak be pályázatot az állattartó telepek fejlesztési támogatására, de kérdés, hogy mennyien tudnak valóban fejleszteni, hiszen ebben a kiírásban több mint ötszörös a túligénylés. Az elmúlt időszakban nőtt a sertéstartók hatékonysága is, amit a szakmabeliek azzal is igazoltak, hogy csökkenő kocalétszám mellett jelentősen nőtt a született malacok száma. De aki talpon akar maradni, annak muszáj fejlesztenie – tette hozzá. Valószínűsíthető ugyanis, hogy a következő uniós ciklusban az állatjóléti, illetve környezetvédelmi intézkedések szigorodni fognak.

Az elmúlt időszak jobb élősertés-árai hatottak a sertéstartási kedvre még Nyugat-Európában is. Az Eurostat – a tavalyi évről egyelőre november végéig rendelkezésre álló – adataiból az derül ki, hogy 

A jelentős sertéstartó országok közül Dánia és Spanyolország némileg növelte az állományt, Németországban pedig stagnálást figyeltek meg. A vágóhídi vágások száma uniós átlagban ez idő alatt 0,8 százalékkal emelkedett, ami azért még nem jelent felívelő pályát, de az ágazat zsugorodásának megállása egyértelműen látszik.

Közben az Agrárminisztérium arról számolt be, hogy az EU tagállamai közül Magyarország az ötödik legnagyobb növekedést produkálta a sertésvágások számában, és az uniós átlagot jóval meghaladva, 7,7 százalékkal növelte. Mindezt pedig növekvő élőállat-export és csökkenő élőállat-import mellett érte el. (Egyébként a baromfivágások száma 7,1, a tejfelvásárlás pedig 5,2 százalékkal bővült 2024-ben Magyarországon.) 

Az a szívóhatás tehát, amely magyar sertés számára fennállt a nyugat-európai termeléscsökkenéssel, most kisebb mértékű. Rontja a helyzetet, hogy 

• a kínai kereslet is csökkent, amit Európában is megéreznek, ráadásul 
• az afrikai sertéspestis is jelen van még a kontinensen, ami még mindig nyomja a piacot, és
• a fogyasztás sem pörgött fel. 

Mindezek következménye az európai túlkínálat, amelynek egyik jele, hogy a hazai boltokban már meg is jelent a spanyol hús.

A húsvét még nagy kérdés

Az, hogy a húsvétkor jelentkező keresletnövekedés mozdít-e az árakon, a jóslás kategóriájába tartozik – válaszolta a Világgazdaság kérdésére Kiss László, a MOSZ sertéstenyésztői választmányának elnöke, a Szalántai Zrt. vezérigazgatója. Ez az ünnep jellemzően a közép-európai fogyasztóknál kötődik össze a sonkával, így nagyon nagy mennyiségi többletet nem jelent. A sertéstartás önköltségét emeli, hogy az utóbbi időben a kukorica és a gabonafélék ára felfelé mozdult, de a hosszabb távú árelőrejelzés ezen a piacon sem működik, mert az ukrán, illetve az orosz termésről egymásnak ellentmondó információk érkeznek – tette hozzá.

Míg a termelőknél csökkent, a boltokban beragadt a sertéshús ára, a KSH adatai szerint legalábbis az általuk figyelt rövidkaraj és a sertéscomb fogyasztói árában éppúgy nem volt lényeges elmozdulás, mint a sertéshúsból készült készítményekében.