Itt a spanyol sertéshús, Kínán sok múlik
Az adatok azt mutatják, hogy egyre jobb a magyarországi sertéstartás hatékonysága, ezt jelzi például, hogy csökkenő kocalétszám mellett jelentősen nőtt a született malacok száma az elmúlt években. Az új célok között a legfontosabbak az önálló malacnevelő képesség javítása, amivel csökkenteni lehet a munkaerő-felhasználást, hiszen így kevesebb gondozói felügyeletre van szükség, illetve a környezeti terhelés csökkentése. Ez utóbbit jobb takarmányhasznosítással és a betegségekkel szembeni ellenálló képesség növelésével próbálják elérni – derül ki a Magyar Állattenyésztők Lapjának összeállításából. A sertéshús iránti európai és világpiaci kereslet alakulása is nagyban befolyásolja az ágazat idei évét.
Bóna Szabolcs, a Rábapordányi Mezőgazdasági Zrt. igazgatósági elnöke szerint ezek a célok a gazdaságosság szempontjából is meghatározók, így a tulajdonosi és a társadalmi elvárások teljes mértékben összeegyeztethetők. A cégnél jelentős,
- a takarmányozási rendszert,
- a tartástechnológiát és az
- ammóniakibocsátást
érintő fejlesztéseket terveznek. A malacnevelést és a hizlalást is át szeretnék állítani nedves, fermentált takarmányozásra. A biogazdálkodás és az ökológiai sertéstartás iránti érdeklődés növekszik, ami új piaci lehetőségeket teremt a termelők számára, de magasak a beruházási költségek is.
Nyugat-Európában csökken a sertéshús iránti igény
A hazai sertéstartók számára jó lehetőségnek ígérkezik, hogy az Európai Unióban az elmúlt években tapasztalt sertésállomány-csökkenés várhatóan tovább folytatódik. Magyarország piaci részesedése növekedhet, feltéve, hogy a hazai termelők képesek kihasználni a kínálkozó exportlehetőségeket, továbbá az ország PRRS-mentességét. Ugyanakkor a globális gazdasági bizonytalanságok és a fogyasztói szokások változása befolyásolhatják a sertéshús iránti keresletet, ami áringadozásokhoz vezethet.
A világpiacot is érdemes figyelni: ha csökken Kína vásárlási hajlandósága, akkor a fennmaradó kínálat az európai piacon próbál magának utat találni, ami az árak csökkenésével járna. A kisebb piaccal és sertéságazattal rendelkező országok érzik majd ennek negatív hatásait.
Ide tartozik Magyarország is, és már érzékelhető a spanyol sertéshús hazai piacokon való megjelenése
– mondta a lapnak Antal Gábor, a Hód-Mezőgazda Zrt. vezérigazgatója.
Magyarországon az év első hetei jellemzően alacsony felvásárlási árakat és túlkínálatot hoznak, amiből a termelők nehezen tudnak kivergődni, főként csökkenő kereslet mellett. Sajnos mind hazai, mind európai szempontból a legnagyobb probléma, hogy kevesebb sertéshúst és abból készült terméket vásárolnak a fogyasztók, és ez tartósnak ígérkezik – véli Kiss György, a Magyar Fajtatiszta Sertést Tenyésztők Egyesületének elnöke. Egyben ugyanakkor reméli, hogy a hazai sertéstartók jó irányt választottak azzal, hogy az EU-ban látható változásokkal szembefordulva, növelik az állományt, és fejlesztenek.
A szakemberek szerint az elmúlt évek tendenciája folytatódni fog idén is, vagyis a kistermelők közül többen is abba fogják hagyni a sertéstartást.
Eltűnnek a kistermelők
Az utóbbi tíz évben a kistermelők háromnegyede hagyott fel a gazdálkodással. A legnagyobb gond a munkaerő hiánya, illetve a kistermelőknél a generációváltás. A korszerű telepek lépten-nyomon a szakképzettség és a dolgozói lojalitás hiányával találkoznak, és ilyen feltételek mellett nehéz megfelelni az új kihívásoknak. Hogy Magyarországon mindezek ellenére nőtt az állomány, az a beruházásoknak köszönhető. A következő években ugyanakkor a támogatási feltételek várhatóan romlanak a 2024-es évhez képest, amire hatékonyságnövelés és nagyobb rugalmasság lehet a válasz.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.