A szakképzés stratégiai jelentőségű ágazat, amely biztos megélhetést kínál

Év eleje óta Pálmai Gergely tölti be a Kulturális és Innovációs Minisztérium szakképzésért felelős helyettes államtitkári pozícióját. Ezt megelőzően is a szakképzés területén dolgozott, jelentős tapasztalatot szerezve annak fejlesztésében. Arról kérdeztük, hol tart most a hazai szakképzés.

Szakképzésért felelős helyettes államtitkárként januártól váltotta pozíciójában Pölöskei Gábornét. Hosszú évek óta zajlik a szakképzés átalakítása. Hol tart most a folyamat?

A Szakképzési stratégia 4.0 kulcsszerepet játszott abban, hogy ma elmondhatjuk: a szakképzés egy stratégiai jelentőségű ágazat, amely az abban tanulóknak vonzó karrierlehetőséget és biztos megélhetést kínál. Hozzájárul a vállalati teljesítmény és a versenyképesség javulásához, támogathatja a kutatást és az innovációt. Úgy is fogalmazhatunk, hogy Magyarország szakképzési nagyhatalom lett, amit a nemzetközi versenyeredményeink és különböző nemzetközi mérések is alátámasztanak. A munka ezután sem áll le, hiszen tavaly jelentős fejlesztések indultak el: 

Az oktatók bérei pedig az idei 21,2 százalékos béremeléssel 2020. évi bérekhez képest átlagosan a két és félszeresére emelkednek.

Többször elhangzott a kritika, hogy a szakképzést a gimnáziumi oktatás hátrányára fejlesztenék. Kormányzati célkitűzésként megjelent, hogy a szakképzés arányát a mostani 60 százalékról legalább 70-re emelnék. Miért fontos a szakképzés ilyen mértékű felduzzasztása?

A jelenlegi felvételi adatok azt mutatják, hogy 8. osztályt követően a szakképzést választják a legtöbben, tízből hatan. A diákok egy része ötéves technikumokban folytatja a tanulmányait, vagy a hároméves szakképző iskolát választja. Aki a technikumot elvégzi, ugyanolyan, teljes értékű érettségit kap, mert azonos tartalommal és színvonalon tanulja a kötelező érettségi közismereti tantárgyakat, ráadásul egyszerre szerezhet érettségit és szakképzettséget. Azoknak is segít, akik nem tudnak dönteni 7–8. osztályban, hogy tovább szeretnének-e tanulni felsőoktatásban, vagy inkább szakmát szereznének a későbbiekben. 

Sőt, ha okleveles technikusként végeznek, nem csak érettségivel és szakmával távoznak, de az összehangolt képzésstruktúrának köszönhetően akár 30-60 kredittel kezdhetnek neki a felsőoktatásnak, rövidítve annak időtartamát.

Az említett kreditekhez hasonlóan többféle úgynevezett ösztönzővel igyekeznek meggyőzni a pályaválasztás előtt állókat a szakképzés mellett. Melyek ezek?

A szakképzésben egymásra épülő ösztönzőrendszer működik. Ha valaki megkezdi az ágazati alapoktatást, már kap egy 8–16 ezer forintos havi ösztöndíjat. A szakirányú oktatás idejére, amely a technikumoknál a 11–13. év között, a szakiskoláknál pedig a 10–11. évfolyamra esik, ezek az ösztöndíjak megemelkednek, és tanulmányi eredményeiktől függően elérhetik a havi 59 ezer forintot is. Amikor elindul a szakirányú oktatás, megkezdődik a gyakorlati, azaz duális képzés is a partnervállalatokkal. Ekkor a diákok már munkabért is kapnak, amely havonta akár 168 ezer forint is lehet. A megújult szakképzési rendszer vívmánya a pályakezdési juttatás is, amely azt jelenti, hogy a vizsgaeredménytől függően akár 150–300 ezer forint összeget hazavihetnek a diákok a sikeres szakmai vizsgát követően, amellyel a pályájuk beindítását támogatják. Január óta pedig elérhető a munkáshitel is, amellyel komolyabb célokat is meg tudnak valósítani. A szakképzés tehát napjainkban nem egy második lehetőség, sőt…

Érezhető trendváltozás a szakképzés átalakítását és az ösztönző támogatások hatását illetően?

Napjainkban már több mint 300 ezren tanulnak a szakképzés rendszerében. A 2020–2021-es tanévben ez a szám 250 ezer körül alakult, a növekedés tehát szemmel látható, de ne csak a mennyiséget nézzük. Ősszel rendszeresen megtörténik a szakképzésben tanulók bemeneti mérése, amelyen több mint 42 ezer diák vesz részt. Ennek célja, hogy felmérjük a szakképzésbe érkező tanulók tudását, képességeit és készségeit. A felmérések azt mutatják, hogy folyamatosan javulnak a szakképzésben részt vevő diákok eredményei: az elmúlt években közel 20 százalékkal csökkent az évismétlők száma, míg az éves lemorzsolódási arány a tavalyi tanévben 8,68 százalékról 7,67 százalékra mérséklődött.

Technikailag is számos változás történt az utóbbi években.

Informatikai szempontból is sokat fejlődött mára az oktatás: különböző e-learning fejlesztések, nyelvi készségek bővítésére használt informatikai megoldások, kompetenciamérő és -fejlesztő eszközök segítik a szakképzést. 

Ezenkívül összesen 672 digitális tananyagot dolgoztunk ki, amelyek multimédiás elemeket, videókat, animációkat, interaktív feladatokat tartalmaznak. Emellett országszerte 63 Digitális Közösségi Alkotóműhelyet is létrehoztunk, amelyek olyan nyitott közösségi terek, amelyekben egymással kombinálható módon jelennek meg olyan alkotótechnológiák, mint az elektronika, az IT-infrastruktúra, 3D-nyomtatás, robotépítés vagy a lézervágás. Összességében tehát kijelenthető, hogy a megújult magyar szakképzés világszínvonalú és korszerű szaktudást ad.