A szélsőséges időjárás és a korszerűtlen ültetvények tettek be a tavalyi almatermésnek
Már a kora tavaszi virágzás problémái és a kései, áprilisi fagyok is csökkentették a várható almatermést – írja szezonértékelőjében a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara. Tovább súlyosbította a problémát a szélsőségesen meleg és száraz nyár, és a „terméselrúgás” mellett gyakori volt a kényszerérés is. Ezzel csökkent az alma mérete és színanyagtartalma is.
A növényvédelemben a varasodás és főként a májusi hűvösebb, csapadékos időjárás okozott az átlagosnál több gondot, míg a lisztharmatfertőzés júniusban tetőzött. A tűzelhalás csaknem az egész vegetációban fertőzött, az almamoly és az almailonca rajzása pedig a szokásosnál korábban kezdődött. A változékony időjárás miatt nehezen volt követhető a rajzásdinamika. Azonban a levéltetveknek a gyors felmelegedés nem kedvezett, így jelentős problémát nem okoztak.
A 303 ezer tonnás almatermés jócskán alulmúlja az előző évi 472 ezer tonnát, sőt az elmúlt tízéves átlagban is alacsony termésmennyiségnek számít.
Sok az öreg ültetvény
A csökkenés főleg az ipari alma esetében figyelhető meg, ami sok esetben az elöregedő, korszerűtlen ültetvényekkel magyarázható. Az előző évben leterhelt fák gyengébb kondíciója is szerepet játszhat a terméscsökkenésben.
A termelési kihívások ellenére élénkült a hazai keresleti piac, ami az ár növekedését eredményezte. Azok a termelők, akik a szélsőséges időjárás okozta nehézségeket minimalizálni tudták, a 2023-as évet meghaladó eredményt érhettek el. Ez is alátámasztja, hogy az intenzív termelési módszerek, a technológia fejlesztések a hosszú távú fenntarthatóság érdekében nélkülözhetetlenek.
A gyenge termés miatt drágul a magyarok egyik kedvenc gyümölcse
A gyenge európai termés miatt nagy az igény a magyar étkezési és ipari almára egyaránt, ezért az árakat alapvetően befolyásolja, hogy mennyi lesz az export. A magyar termés is jóval alatta marad a tavalyinak, így elkerülhetetlennek látszik az alma fogyasztói árának 10-15 százalékos emelkedése.
Nem az alma éve volt a tavalyi
A globális piacot a környezeti hatások mellett a fogyasztói trendek és a gazdasági változások is befolyásolták. Kínában a belföldi kereslet csökkent és az exportpiacain növekedett a kereslet a kisebb méretű alma iránt. A dél-afrikai almaipar exportja a kedvező időjárás révén 5 százalékkal növekedett, különösen az afrikai és ázsiai piacokon, míg az európai exportpiaci lehetőségei csökkentek. Az Egyesült Államok legnagyobb termesztő régiójában, Washington államban az almatermés 8 százalékkal nőtt, azonban problémát okozott a hazai fogyasztók által nem preferált fajták jövedelmező exportja a kiszámíthatatlan vámok miatt. Indiában a belföldi termelés növekedése ellenére az európai és amerikai prémiumfajták iránti importkereslet tovább erősödött. Japánban a csökkenő termőterület és a növekvő termelési költségek miatt az almaimport fellendülése várható. Ausztráliában a belföldi piac stabil, az exportot az ázsiai országok kereslete határozta meg.
Több európai országban hasonló tendencia figyelhető meg, mint Magyarországon:
- Lengyelországban a fagy jelentősen csökkentette a termelést, de
- Ausztria egyes részein akár 60 százalékos kárt is realizáltak,
- Németország egyes területei között jelentős eltéréseket tapasztaltak: míg a Bodeni-tó déli régiójában 13 százalékkal nőtt, addig az ország északi részén 20-25 százalékkal csökkent a termés,
- Olaszországban pedig a termelés 8 százalékos növekedést mutatott, ami elsősorban a bioalma fellendülésével magyarázható.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.