Bőven az infláció felett nőnek a bérek és ez így lesz egész évben

A várakozásoknak megfelelően januárban lassult a keresetek növekedési üteme, ugyanakkor a 10,4 százalékos bővülés továbbra is dinamikusnak tekinthető – mondta Molnár Dániel, az MGFÜ vezető elemzője a Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb adatairól. A bérek emelkedése folytatódott.

A közgazdász szerint a bérdinamika lassulásában több tényező is szerepet játszott. Az idei évben a minimálbér csupán 9, a garantált bérminimum pedig 7 százalékkal nőtt a megelőző évi 15, illetve 10 százalékkal szemben, ami már előrevetítette az idei év lassabb béremelkedési ütemét. A versenyszférában ezzel együtt is minimálisan, de gyorsult a bérdinamika, 9,9 százalékra, ami annak köszönhető, hogy a tavalyi minimálbér- és garantált bérminimum-emelést előrehozták 2023 decemberére, így ezek hatása már a megelőző hónapban beépült a bázisba.

A vállalatok jelentős része ekkorra zárja le a rendszeres év eleji bértárgyalásokat. Ezek kapcsán két ellentétes hatás befolyásolja a döntést: egyrészt a kilátásokkal kapcsolatban továbbra is meglévő bizonytalanság óvatosságra intheti a vállalatokat a béremelés mértékét illetően, másrészt viszont a korábban vártnál magasabb infláció a munkavállalói oldalt ösztönözheti a magasabb béremelés kiharcolására. Emiatt elképzelhető, hogy a megszokottnál csak később születik döntés az emelés mértékéről.

Várakozásaink szerint az idei év egészét tekintve 9 százalék körüli ütemben emelkedhet az átlagbér értéke, ami a korábban vártnál magasabb infláció mellett is 4 százalékos reálbér-dinamikát eredményezne. Vagyis a jövedelmi helyzet javulása továbbra is biztosított, ami a fogyasztás bővülésének alapja. Jövőre arra számítunk, hogy visszatér a két számjegyű bérdinamika, a hároméves bérmegállapodás nyomán 2026-ban 13 százalékos minimálbér-emelés jöhet, miközben a bérdinamikát a gyorsabb gazdasági növekedés és az élénkülő munkaerő-kereslet is támogathatja.

A minimálbér emelése jó indikáció lehetett a piacnak

Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza szerint a januári kereseti adat azért is kiemelkedő fontosságú, mert indikációt jelent az év egészére vonatkozón. Kiemelte: az már látszik az adatokból, hogy a tavalyinál kisebb lesz az átlagbérek emelkedése, de várhatóan egy legalább 4 százalékos átlagos reálkereset-emelkedés az idén is meg tud valósulni. A következő hónapokban az átlagkereset növekedési üteme még kismértékben talán mérséklődhet, bár a vártnál nagyobb év eleji infláció miatt ezt sem lehet biztosra venni. A mai adat alapján az év egészére várt 8-9 százalékos béremelkedési ütem mindenképpen elérhetőnek tűnik, de nem zárható ki egy ezt meghaladó szint sem. Ebből viszont az is látható, hogy a várható béremelkedés nagyjából a minimálbér emelkedésének felel meg, és a bérminimum emelkedése ettől elmarad, azaz a munkáltatók és munkavállalók megállapodása nyomán létrejött megállapodás a bérminimum tekintetében nem tekinthető túlzottan magas béremelési ütemnek.

A minimálbér emelése tehát jó indikáció lehetett a piacnak az idei béremelés mértékére, de az átlagos keresetemelkedést messze nem csak ez húzta: szerepe lehetett benne a több szektorban még mindig jelen lévő munkaerőhiánynak és a magas inflációs várakozásoknak. A minimálbér növekedésének kevésbé meghatározó voltát mutatja, hogy a mediánbér csak 9,3 százalékkal növekedett. Míg tehát tavaly inkább az alacsonyabb bérek emelkedtek jobban a gazdaságban, addig idén inkább a magasabbak – fogalmazott Regős Gábor.

Januárban egyébként az átlagos reálkereset 5,5 százalékkal nőtt, figyelembe véve a 4,6 százalékos inflációt – emelte ki a közgazdász, hozzátéve: ez alapján tehát van tér a fogyasztás bővülésére, az várhatóan az idén is felfelé tudja húzni a GDP-t. Szektorok szerint a magasabb béremelkedés januárban a közszférát jellemezte, ahol 11,8 százalékkal nőtt átlagosan a keresetek értéke, míg a vállalkozásoknál mindössze 9,9 százalékkal.

Az egyes ágazatok béremelkedési ütemét tekintve viszonylag egyenletes kép látszik. A jellemző növekedés 10 százalék körül van az ágazatokat tekintve is, a legkisebb növekedést

• a szállítás, raktározás ágazatban (7,8 százalék),
• az egészségügyben (7,9 százalék)
• és a pénzügyi, biztosítási ágazatban (8,5 százalék)

regisztrálták, míg a legnagyobb keresetemelkedés

• az oktatásban (16,4 százalék)
• és az ingatlanügyletek (14,7 százalék)

ágazatban valósult meg. A sok problémával küzdő feldolgozóipar bérei átlagosan a tizedével lettek magasabbak.

Összességében tehát a keresetek növekedése januárban is erőteljes maradt, de azért érdemes lesz még a következő hónapok adataira is figyelni. Az is látszik, hogy a legkisebb keresetekről szóló megállapodás nem tartalmazott elég magas minimálbér, és különösen garantáltbérminimum-emelkedést ahhoz, hogy a legkisebb bérek fel tudjanak zárkózni.