Élelmiszerár-drágulás: ők a főkolomposok az MNB szerint

Február után már csökkenni fog Magyarországon az infláció, de az év további részében így is a jegybank toleranciasávja fölött tartózkodhat – mondta Balatoni András, a Magyar Nemzeti Bank igazgatója a jegybank márciusi inflációs jelentésének ismertetése során. Kedden már közölte a jelentés fő számait az MNB, ezek alapján idén az infláció 4,5–5,1 százalék között lehet, míg a GDP-bővülést pedig 1,9–2,9 százalék között. Tehát a decemberi jelentéshez képest magasabb inflációt és alacsonyabb növekedést várnak a jegybankárok.

A tejtermékek és a növényi olajok drágultak meg brutálisan

Balatoni András, szerint nem egyedi jelenség, hogy az infláció emelkedik Magyarországon szeptember óta, ugyanis globálisan ez látható. Jelenleg a piaci szolgáltatások átárazása jelenti az egyik legnagyobb gondot, azon belül is elsősorban a telekommunikációs szolgáltatások drágulását emelte ki, amelyek tavaly szeptemberben jelentősen csökkentek, ám januárban korrigáltak felfelé. Ezzel együtt összességében arra számítanak, hogy a piaci szolgáltatásoknak lassul az átárazás. 

Az alapvető probléma, amire korábban a jegybank már több ízben is felhívta a figyelmet, a hazai élelmiszerárak nagyon kitettek a nemzetközi folyamatoknak, sőt, sokkal jobban, mint a régiós országok. Szerinte vannak olyan szerkezeti adottságok, amelyek miatt a külső események felerősítik a hatásukat. 

– mutatott rá az igazgató. 

Az árréstop bevezetése kapcsán a jegybank úgy számol, hogy áprilisban és májusban 0,8 százalékkal csökkenti az éves inflációt. Ezt is figyelembe vették a rövid távú prognózisukban:

• így márciusban 5 százalék alatt lehet a fogyasztói árak emelkedésének üteme,
• áprilisban 4 százalék közelébe mérséklődhet.

Egyelőre azzal számolnak, hogy a kormány májusig tartja érvényben a korlátozást, utána szerintük pedig egy fokozatos helyreállás várható az inflációban is. Hosszú távon azt várják, hogy inflációs ráta 2026 elején fog visszajönni a toleranciasávba, a célt pedig csak 2026 végén érheti el.

Az év második felében lőhet ki a magyar gazdaság

Balatoni András arra hívta fel a figyelmet a nagy gyárak (BYD, CATL , BMW) beruházásai kapcsán, hogy korábban azzal számoltak az év végén a termelés beindulása 0,6 százalékkal emelheti meg a GDP, ehelyett most azt várják, a termelés felfutása kitolódik, emiatt a növekedéshez való hozzájárulásuk is csak jövőre fog érződni, akkor viszont 1 százalékpontot adhatnak a GDP-bővüléséhez. 

Jelezte, a fő külső partnereiknél is élénkülő növekedést vár a piac, ami a hazai növekedésnek is fontos támasza lesz, viszont van felfelé és lefelé mutató kockázat. Előbbi a németek költségvetési költekezése, utóbbi a külkereskedelmi feszültségek eszkalálódása. Ugyanakkor Balatoni szerint rövid távon ez még a statisztikában nem fog megjelenni, ugyanis az exportrendelések alapján a következő hónapokban érdemi fordulat nem látszik kibontakozni. Tehát az év első felét visszafogott gazdasági növekedés fogja jellemezni, az év második felétől gyorsulhat,

Hangsúlyozta az MNB igazgatója, a növekedés fontos alapja a munkaerőpiac, a reálbérek egy tartós emelkedő pályán vannak, ami erős bázisa a belső fogyasztásnak és ebben érdemi változás nem is várható. 

Jelezte azt is, hogy áfa-visszatérítést a fogyasztói árindexben számolják el, ez 0,1–0,2 dezinflációs hatást fejt ki. 

A jegybankban úgy látják, hogy az elmúlt évek kifejezetten magas megtakarítási rátája mérséklődni fog, másik oldalról ez azt is jelenti, a fogyasztási ráta emelkedni fog. A beruházások terén óvatosabbak lettek, szerintük stabilizálódhatnak, jövőre várható bővülés, amit le fog követni majd a vállalati hiteldinamika. 

Balatoni szerint jelentős tartalékok állnak rendelkezésre a vállalati szektorban, akik alkalmazkodtak az alacsonyabb kereslethez. Ez egyúttal azt is jelenti, a foglalkoztatás felfutása azonban csak később várható, mint a gazdaság bővülése.