Elképesztő árrést tettek a húsfélékre a kiskerláncok - itt pénztárcánkon fogjuk érezni a változást

A kormány az élemiszereknél tapasztalt indokolatlan áremelkedéseket árrésstop bevezetésével igyekszik kezelni, miután a multinacionális kiskereskedelmi láncokkal folytatott tárgyalások nem vezettek eredményre. A döntés nem volt véletlen, hiszen a pénztárgépi adatokból jól látható volt, hogy esetenként teljesen indokolatlan mértékű árrést alkalmaztak a kereskedők. Nagy port kavart fel korábban a liszt ára is, amely a közbelépés egyik hivatkozási pontja is volt a tej és a tejtermékek mellett. 

A februári inflációs jelentésben az élelmiszerek között éves alapon a legnagyobb arányú, 44,3 százalékos drágulás a liszté volt. Ráadásul a szakmabeliek szerint ez az árnövekedés az összes liszt maximum mintegy 12 százalékára vonatkozik csupán, ez az a mennyiség, amelyet egy- vagy kétkilós kiszerelésben a fogyasztók közvetlenül a boltokban vásárolnak meg, a többit pedig péktermékként, tésztaként fogyasztják el.

Vagyis annak a lisztnek az árrése, amelyet közvetlenül a boltokban vásároltak, jóval magasabb lehetett, mint azé, amit az ipar mint felhasználó megvásárolt. Az utóbbi alapanyagául szolgáló zsákos kiszerelés árai körülbelül a 2022-es szinten maradt. 

A búza finomliszten lévő árrés 17,7 százalék, vagyis itt legalább 7,7 százalékos árcsökkenésre lehet számítani a 10 százalékos árrésplafon bevezetésével. Ennél nagyobb, 36,2 százalékos a januárban 339 forintos átlagárú rétesliszten mért árrés, vagyis itt még nagyobb árcsökkenésre számíthatunk.

A sertéshús kategóriában például

• a combnál 14,3,
• a karajnál 54,6,
• az oldalasnál 25,
• a tarjánál 48,9,
• a sertészsírnál pedig 45 százalékos

átlagos januári árrés jött ki az AKI, a KSH és a piaci adatszolgáltatások számai alapján. Alapesetben az árrésszabályozás ezeknél a termékeknél a fogyasztói ár – arányaiban eltérő – csökkenését vonhatja maga után, ami keresletnövelő hatású lehet, ez pedig jó hír a hazai termelőknek és feldolgozóknak. Most – ellentétben az elhúzódó árstop idején lejátszódott folyamatokkal – az importtól sem tartanak a húsiparban, mert a kiskereskedőknek nem áll érdekükben az árak további letörése.

Az árrésstopba a csirkehúsok közül a mellfilé, a comb, a farhát, a szárny és az egész csirke került bele, és a pulykamellfilé is érintett. 

A legnagyobb árrés ezek közül a farhát után a második legkevésbé értékes részen, a kilónként 1120 forintért kínált csirkeszárnyon volt januárban, 42,5 százalék, míg a legértékesebb mellfiléken 10 százalék alatti, a csirkéén 5,8, a pulykáén 5 százalék, a farhát pedig éppen 10 százalékos átlagos árréssel került a fogyasztókhoz januárban.

A harminc termék közé ugyancsak bekerült fokhagyma árrésstopja összességében nem jelent hatalmas megtakarítást, de a többihez hozzátesz ez is. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara adatai szerint az éves egy főre jutó fogyasztás fokhagymából 0,8-0,9 kilogramm, a januári átlagos árrése 27,7 százalék, a fogyasztói ára pedig 3020 forint volt.