Az Európai Unió 150 milliárd euró összegű hitelkeret létrehozását javasolja a védelmi kiadások növelésére. A javasolt hitel nagysága a teljes uniós GDP nagyjából 1 százalékának fel meg, a tagállamok összesített adósságállományának pedig kicsivel több mint 1 százalékáról beszélünk – mondta a Világgazdaság Sebestyén Géza, az MCC Gazdaságpolitikai Műhelyének vezetője.
Kiemelte, hogy 1 százalék apró számnak tűnik, ám nem az. Száz ilyen „apró” szám a gazdasági közösség teljes éves teljesítményének felel meg, száz ilyen „apró” döntés pedig több mint megduplázná és lényegében fenntarthatatlanná tenné az Európai Unió adósságállományát – tette hozzá.
Kérdésünkre, hogy a védelmi hitel milyen kockázatokat hordoz magában, elmondta: négy ilyen faktort lát. A egyik a tervezett hitel nagyságrendjéből fakad.
Ugyancsak lényeges látni, hogy a hitel nem ingyenpénz, hanem a fogyasztás előrehozatala – figyelmeztetett az MCC műhelyvezetője.
A hitelt kamatostul kell majd visszafizetnünk nekünk, illetve gyermekeinknek, unokáinknak. Azaz nagy terhet ró elsősorban a mai fiatalokra.
Emellett bár a védelmi kiadás elnevezés megnyugtatónak tűnik, ám a konkrét helyzetben inkább egy fegyverkezési verseny kezdetét láthatjuk. Csehov után szabadon: ha ma védelmi kiadásokat növelünk, akkor holnapután háborúzni fogunk. Szerencsésebb lenne a védelmi kiadások növelése helyett a magyar utat követni, a konfliktus enyhítését, a feszültségek csökkentését elősegíteni.
A negyedik fontos kockázat az, amit az RRF-források esetében láttunk – jelezte Sebestyén Géza. Az EU akkor is óriási hitelt vett fel, melynek a kamatai ketyegnek, ám még a legjobb éltanulók sem kapták meg az igényelt források több mint 60 százalékát, egyes országok meg még egy eurócentet sem kaptak.
Ilyen hatékonyság mellett nagyon veszélyes hitelt felvenni, hiszen éveken keresztül úgy fizethetünk kamatokat, hogy a hasznok még fényévekre vannak
– hangsúlyozta a szakember.
A forint árfolyamát egy ilyen hitel kétféle úton befolyásolhatja. Egyrészt a magasabb hitelállomány eltántoríthat egyes befektetőket – ez a hatás azonban független attól, hogy mi a fizetőeszközünk, az euró esetében ugyanúgy igaz lehet, mint
esetében. Másrészt ha megkapjuk a forrásokat, akkor ezek egy részét valószínűleg forintra váltjuk majd, ami viszont éppen hogy erősíti a magyar fizetőeszköz értékét.
Ahhoz, hogy egyenlő feltételek legyenek a tagállamok között, az RRF tapasztalatai alapján létfontosságú lenne a kifizetés hatékonyságát, gyorsaságát és politikamentességét garantálni. Sebestyén Géza meglehetősen szkeptikus, hogy mennyire fog ez a köztudottan lassú, bürokratikus és átpolitizált brüsszeli apparátusnak sikerülni.
Azon kérdésünkre, hogy az EU gazdaságát nem teheti-e kétsebességűvé ez a javaslat, elmondta: ha a hitel szétosztása nem lesz egyenlően gyors mindenhol, és nem lesz objektív, akkor hatást gyakorolhat az egyes államok relatív gazdasági helyzetére, ami egy egységes közös piacon kifejezetten szerencsétlen folyamat lenne, hiszen logikájában szembemegy a négy szabadság elvével.
Egy ilyen forrás nagyon nagy eltéréseket még nem okozhat szerinte tagállami szinten, de sok kicsi sokra megy,
ha az unió bürokráciája folyamatosan előnyben részesít egyes tagállamokat, annak hatásai hosszú távon láthatóak lesznek
– emelte ki a gazdasági műhely vezetője.
Ha sikerül jó konstrukciót megalkotni az uniós hitelkeretre, akkor ez a védelmi fejlesztések egy részére kedvező finanszírozást jelenthet. Ursula von der Leyen bejelentése után kérdeztünk elemzőket, hasznos lehet-e Magyarországnak ez a törekvés. A szakemberek abban egyetértettek, hogy hazánk helyzetfelismerésben mindenképpen az Európai Unió előtt áll, és akár jól is járhatunk a védelmi fejlesztésre költhető hitelkerettel, ám egyúttal felhívták a figyelmet annak veszélyeire is.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.