A kelet-magyarországi logisztikának is jól jönne az ukrajnai tűzszünet

Az elmúlt hetekben számos váratlan helyzet rajzolta át az orosz–ukrán háború rövid rávú jövőjének várható alakulását. Bár a közelmúltban többször is belátható távolságon belül került a helyzet javulása, Donald Trump amerikai és Volodimir és Zelenszkij ukrán elnök legutóbbi találkozása nem éppen szerencsés irányba mozdította előre a fejleményeket. Mindezek magyarországi logisztikai összefüggéseit részletezte a Magyar Logisztikai Egyesület (MLE) elnöke. 

Az ukrajnai béke, de legalább egy érdemi tűzszünet javulást eredményezhetne a kereskedelemben is, a logisztikai szereplők pedig az ukrán határ közelében további lehetőségeket láthatnának Doór Zoltán, az MLE elnöke szerint, akit az egyesület közleménye idéz. Doór Zoltán úgy látja, hogy akkor is lehetnek valamekkora logisztikai fejlesztések az ország keleti részében, ha az ukrajnai helyzet nem javul számottevően. A magyar gazdaság egyik kulcságazata a logisztika, az elmúlt évek számos, jelentős hazai beruházásai pedig a kelet-magyarországi logisztikát is érintették.

Sok lehetőséget kínál Debrecen, Miskolc és Nyíregyháza térsége

Az országhatárok közelsége mellett nagy fontosságú az M3-as autópálya fejlesztése és a hozzá kapcsolódó további gyorsforgalmi útvonalak térnyerése a Budapesttől keletre elterülő logisztikai élet fejlődése szempontjából. Egy jól használható gyorsforgalmi úthálózat a belföldi mellett a nemzetközi kereskedelmet is támogathatja.

Doró Zoltán kiemelte, hogy az M30-as autópálya kieső szakaszának helyreállításának lezárultával a miskolci térség közlekedési és logisztikai szempontból is új erőre kaphat. Erősödhet a szlovákiai export-import tevékenység és új raktározással kapcsolatos beruházások indulhatnak. A Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyei úthálózat további bővülésével Ukrajnát és Romániát is elérhetjük majd gyorsforgalmi úton. Előbbi az ukrajnai háborús helyzet javulása esetén várható, míg Románia új útvonalon való könnyebb megközelíthetőségének hamarabb pozitív hozadéka lehet.

• Debrecenben – az ország második legnagyobb városában – és környékén is számos fejlesztés folyik. Miután Debrecen és Nyíregyháza kétszer két sávos közúti kapcsolatba kerül, e hét hazai nagyváros között a közlekedés és a logisztikai lehetőségek tárháza nyílik. Debrecen és Nyíregyháza együttes lakossága több mint 300 ezer fő, ami a környező települések lakosságával már közel félmilliót tesz ki. 
• Miskolc és környékének lakossága is százezres nagyságot jelent.

Mindez együtt már akkora lakosság, amelyet bizonyos esetekben akár helyi logisztikai megoldásokkal, például kereskedelmi elosztó központokkal is érdemes lehet majd jobban kiszolgálni. A területi elhelyezkedésnek és a fejlődő közúthálózatnak köszönhetően nemcsak kelet-magyarországi, de akár nemzetközi logisztikai központok is szép számmal megjelenhetnek a térségben.

Több százezer főt foglalkoztat a hazai logisztika

Magyarországon a logisztikai ágazatban jelenleg több százezer ember dolgozik. A szektor élénkülését a logisztikai szakemberekre való igényt is támogathatja. Mindezt a közúti fejlesztések mellett a térség ipari beruházások is élénkíthetik, mert rendszerint logisztikai munkaerőigényt is teremtenek.

„Felsőfokú logisztikai ismeretekre, naprakész piaci tudásra egyébként is folyamatos az igény. Bár az igény olykor élénkebb, néha szerényebb, de a hosszú távú trend kedvező. 

 Elég csak azt megvizsgálni, milyen gazdasági beruházások voltak a térségben az elmúlt években, és mekkora fejlesztések folynak most is, vagy vannak tervben” – hangsúlyozta az egyesület elnöke. Hozzátette, hogy a térség fejlődését a rendszeresen induló felsőfokú logisztikaimenedzser-képzések és a helyi felsőoktatási intézmények logisztikai kurzusai is támogathatják.