Szakszervezeti vezető: felfokozott várakozás a magyar gazdaságban, a béketeremtésben bízik mindenki

Tartják a létszámokat a cégek, a felmérések szerint 5 és 7 százalék között lehet a kapun belüli munkanélküliség. Bár van, ahol már elindult egy pozitív folyamat, és újra nőnek a megrendelések, de sajnos még mindig nem ez az általánosan jellemző – mondta a Világgazdaságnak Mészáros Melinda, a Liga Szakszervezetek vezetője, akit azok után kérdeztünk, hogy hónapok óta arról szólnak a hírek, hogy idő kérdése, mikor kezdődnek meg az elbocsátások a feldolgozóiparban és azon belül is az igencsak megtépázott autóiparban. A magyar gazdaság korábban húzóágazatának számító szektor egyértelműen megszenvedi a nemzetközi környezet változékonyságát.

A béketeremtésben és az alacsonyabb energiaárakban bízik mindenki

Ez meg is látszik az ágazat tavalyi teljesítményén: majdnem két számjegyű visszaesést produkált a járműgyártás, és még annál is nagyobbat, mintegy 13 százalékosat az akkumulátorgyártás. Azaz hiába épült és épül jelenleg is több ezer milliárd értékű új kapacitás a hazai autóiparban, ha a külső kereslet olyan gyenge, hogy megrendelés hiányában nem tud felpörögni a termelés. Emiatt tavaly több cég jelentős átcsoportosítást és munkaidő-átszervezést hajtott végre, sok esetben állásidőre küldve a felesleges munkaerőt. Mindez persze nem független attól, hogy a kapacitásainak egy részét továbbra is ki tudják használni a hazai cégek. Tehát a bizonytalanság továbbra is rányomja a bélyegét a gazdasági folyamatokra.

Mészáros Melinda szerint míg korábban általában hosszú távra terveztek a vállalatok, ez mostanra gyakorlatilag a tőkeerős cégekre jellemző, akik 2028–2030-ig terveznek, és addig tartanák meg a munkavállalói létszámot, ehhez persze arra is szükség van, hogy a piacaik élénküljenek. A másik véglet a kisebb vállalatok, amelyek nemhogy két-három hónapra vagy évre, hanem csak két-három napra tudnak tervezni. Épp ezért a szakszervezeti vezető úgy látja, nincsen optimista hangulat a munkavállalók és a cégek körében, helyette inkább a felfokozott várakozás érződik.

– mondta a Liga vezetője, s hozzátette, hogy mindez a fogyasztást is érdemben befolyásolná. Szerinte azért is pesszimisták a munkavállalók, mert 2025-ben már nem tapasztalták azokat a magas szintű béremeléseket, amelyeket 2024-ben még igen, ezzel párhuzamosan viszont az alapvető fogyasztói kosarat érintő árak tovább növekedtek. Idén 6 és 10 százalék között húzódnak a béremelések, az átlag valahol 7 százalék közelében lehet, miközben az infláció a korábban várt 3,2 százalék helyett 4–4,5 százalék között alakulhat. Emiatt úgy látja, hogy év közben lesz több olyan cég is, ahol újra kell nyitni majd a korábban megkötött bérmegállapodást. Mészáros Melinda az utolsó negyedévre várja, hogy látványosabb lesz a gazdasági fordulat, amikor belépnek a termelése a BMW vagy BYD beruházásai. A felfokozott munkaerőigény pedig az álláskeresőket is felszívja majd. 

Ezért fontos a békekötés a magyar gazdaságnak

Nem mellékes az sem – ezt már mi tesszük hozzá –, hogy amióta Vlagyimir Putyin orosz elnök és Donald Trump amerikai elnök telefonon beszélt egymással, kézzelfogható közelségbe került a béke, ami a forintra és az energiaárakra is jótékony hatással volt: 

• azóta a hazai fizetőeszköz szinte szárnyra kapott, és 400 forint alá süllyedt az euróval szemben, 
• a dollárhoz képest a 373-as kurzus alá húzódott,
• miközben az olaj árfolyama már 70 dollár körül mozog,
• a holland tőzsdén pedig a gáz ára 45 euró alá esett.

Magyar közgazdászok ki is számolták, hogy a békekötés leginkább az alacsonyabb energiaárakon és a forint árfolyamán keresztül tud a legjobban hatni a magyar gazdaságra, ami akár jelentősen megtolhatná a hazai GDP-t. Érdemes visszaemlékezni, a 2022-ben az orosz–ukrán háború kirobbanása okozta azt az energiaválságot, amely aztán az elszálló inflációban csúcsosodott ki. Tehát a normalizálódó energiapiac biztosan javítaná Magyarország kilátásait.

A belső fogyasztás lassan helyreáll, a külső kereslet élénkülését várják a cégek

– ezt már Perlusz László, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) főtitkára mondta a Világgazdaságnak, aki úgy látja, hogy leginkább a külső hiány és a nemzetközi bizonytalanság jelent akadályt a magyar gazdaság számára. Tavaly ugyanis masszívan emelkedtek a reálbérek, a lakosság először próbálta visszapótolni a korábbi veszteségeit, amit elszenvedett az óriási infláció miatt. Úgy látja, ez a visszapótlás megtörtént, most már kezd kibontakozni a belső fogyasztás. Egyébként ezt a tavalyi negyedik negyedéves GDP-adat is alátámasztja, a háztartások tényleges fogyasztási kiadása ugyanis az év utolsó három hónapjában több mint 5 százalékkal nőtt, miközben például az ipar teljesítménye visszaesett. Tehát a belső motorok egyre inkább pörögnek.

– húzta alá a VOSZ főtitkára. A nemzetközi gazdaságra is inkább a dekonjunktúra a jellemző – mutatott rá –, az európai gazdaság és hangsúlyozottan a német gazdaság, amely a legnagyobb megrendelője a magyar iparnak, továbbra is gyengélkedik. Mivel a nemzetközi bizonytalanság jelen van a háború miatt is, ezért szerinte nehezen tudnak elindulni azok a beruházások, amelyek Magyarországra érkeztek az utóbbi időben.

„A bizonytalanság a forint árfolyamában is érzékelteti hatását, az inflációs kockázat továbbra is velünk van” – fogalmazott, ezért szerinte csak a nemzetközi politika változása és a békefolyamat elindulása után várható, hogy mérsékelten csökkenjen az alapkamat, amely még mindig 6 százalék fölött van.

Perlusz László üzenetértékűnek tartja, hogy a kormány elindította a Demján Sándor-programot, ez szerinte azt mutatja, hogy a gazdaságpolitika nem akarja elengedni a kkv-k kezét, bármennyire nehéz is a konjunkturális helyzet. Ezért fontos, hogy a program a vállalkozások üzleti kilátásait is javítja. 

A VOSZ idén összességében 2–2,5 százalék közötti GDP-növekedést lát reálisnak, ugyanakkor ez lehet magasabb is, ha kedvezőbbre fordul a helyzet.