Élesben Varga Mihály az MNB élén: kiderül, komolyan gondolja-e az infláció elleni háborút

Teljesen kizárt, hogy újraindítja a kamatcsökkentéseket az MNB kedden – mondta a Világgazdaságnak Varga Zoltán, az Equilor Befektetési Zrt. szenior elemzője. A Magyar Nemzeti Bank monetáris tanácsa egy hónap után ismét kamatdöntő ülést tart, és ez lesz első alkalom, hogy új összetételben határoz a testület a kamatkondíciókról: Varga Mihály korábbi pénzügyminiszter március 4. óta hivatalosan is jegybank elnöke, mellette visszatért a tanácsba Máger Andrea is. Ám hiába az új felállás, ez se változtat azon a tényen, hogy továbbra is feladja a leckét az infláció a jegybankároknak.

Visszatért a régi mumus, az infláció – mit tesz az MNB?

– emelte ki az Equilor Befetetési Zrt. elemzője. A februári infláció negatív meglepetést okozott, hiába várta a jegybank, hogy januárban tetőzhet a drágulás Magyarországon, ehhez képest az év első hónapjánál is magasabb, 5,6 százalékra szökött fel a pénzromlás üteme. 

Nagyobb gond, hogy az árnyomás erősödésére utal az is, hogy az egyszeri hatásoktól megtisztított maginfláció, ami leginkább leírja az inflációs folyamatokat, tovább gyorsult, és már 6,2 százalékos. A vártnál rosszabb adatok a kormányt is lépéskényszerbe hozták, március közepétől május végéig 30 alapvető élelmiszer árára vetett ki árrésstopot, amitől azt várja, hogy 1-2 százalékponttal is csökkenti az élelmiszer-inflációt. Ezek után nem meglepő módon Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara gazdasági évnyitóján csak annyit mondott, „az infláció sose nyugszik, jön vissza”.

Huzamosabb ideig maradhat a mostani alapkamat

Árokszállási Zoltán, az MBH Bank Elemzési Centrumának vezetője sem hiszi, hogy az új jegybanki vezetés egy meglepő kamatcsökkentést egyből bevállalna. Ezzel szerinte egyből meglepné a piacot, ami a forint gyengülését kockáztatná, miközben egyértelműen kiújult idehaza az inflációs probléma. 

– érvelt a közgazdász, aki szerint az MNB az infláció gyorsulását látva nem fogja elsietni a kamatcsökkentéseket, ami a forint árfolyamát a január elején látottakhoz képest jóval erősebb szinteken tarthatja. Tavaly szeptember óta szünetelteti a kamatcsökkentéseket a jegybank, azóta 6,5 százalékon áll az alapkamat, és valószínű, hogy hosszú hónapokig még ezen a szinten marad. Árokszállási úgy látja, huzamosabb kamattartásra lehet számítani, várakozásuk szerint idén év végénél előbb nem tud kamatot csökkenteni az MNB. De erre is csak akkor mutatkozik esély, ha a tengerentúlon a Fed érdemi lazítást tud végrehajtani. 

– fűzte hozzá az elemző. 

Sok múlik még Amerikán és a Feden

Varga Zoltán arra is felhíva a figyelmet, hogy a hazai infláció mellett az egyik fontos szempont a Fed kamatpályája, illetve a dollár-forint kamatkülönbözet. 

• Szerdai ülésén tette közzé a Fed a frissített dotplot ábrát, amely a jegybankárok kamatvárakozásait tükrözi, 
• a medián továbbra is összesen 50 bázispontos csökkentést mutat, 
• ugyanakkor több jegybankár is feljebb tolta a várakozását, tehát kevesebb kamatvágásra számít, mint tavaly decemberben. 

Ez szerinte elsősorban Donald Trump hektikus vámpolitikájának és a lépések inflációs hatásainak köszönhető. A piaci szereplők ennél kicsit nagyobb kamatvágásra számítanak,  összesen 67 bázispontos csökkentés van árazva, tehát valószínűbbnek tartják a 3, egyenként 25 bázispontos vágást, mint a 2-t. 

– tette hozzá az elemző, aki emiatt arra számít, hogy idehaza először csak a harmadik negyedévben kerülhet szóba a kamatvágás, amennyiben a külső környezet (Fed-kamatvágás folytatása, viszonylag erős forintárfolyam) is lehetővé teszi. Így az idei évben összesen 50 bázispontos csökkentést vár az MNB-től.

Az árrésstop csak az áprilisi inflációs adatokban jelenhet meg

Árokszállási Zoltán arra is rámutatott,  hogy a kormány által bejelentett márciusi, árszínvonalat kordában tartani igyekvő intézkedések árcsökkentő hatása az élelmiszerek széles körén már látszik, ugyanakkor bizonytalan, hogy a kiskereskedők más termékeken mennyire fogják az árrés 10 százalékon való rögzítésének veszteségét kompenzálni. Bár a bázishatás miatt a következő hónapokban az éves árdinamika mérséklődése várható, a dezinfláció sokkal magasabb szintről indulhat tavasszal, mint azt korábban várták. 

Viszont mindez egyúttal azt is jelenti, hogy az éves átlagos infláció is egyre feljebb kúszik. A miniszter szerint az év végén 4 százalékra lassulhat az infláció, tehát az év folyamán végig efölötti értékeket látunk majd. Azaz a kormány 3,2 százalékos előrejelzésénél akár 1,5-2 százalékponttal is magasabb lehet a drágulás majd.

NHP újratöltve?

Megkérdeztük az elemzőket arról is, hogy mit gondolnak, mekkora esélye van annak, hogy az új jegybanki vezetés a esetleg a Növekedési Hitelprogramhoz (NHP) hasonló programokat dolgozna ki, ahogy 2013-ban Matolcsy rögtön elindította az NHP-t. 

Ráadásul ez nem lenne valószínűleg ellenére Nagy Mártonnak sem, aki korábban azt mondta: várja, hogy segítse a vállalati hitelezés terén a fordulatot a jegybank. Árokszállási azonban úgy látja, ilyen intézkedésre legfeljebb nagyon limitált mértékben és célzottan lenne tér a közeljövőben, ami a gazdaságot csak mérsékelten élénkítené. Ez ugyanis monetáris lazítás, azaz hasonlóan a kamatcsökkentésekhez, a forint stabilitását ingathatná meg. 

– magyarázta az MBH Bank elemzője, amihez Varga Zoltán csak annyit tett hozzá, hogy az NHP-program újraindítását nem lehet teljesen kizárni a jövőben. De szerinte jelenleg keresleti oldali problémák vannak a vállalati hitelpiacon, és amíg ez fennáll, nem lenne túl sok értelme ilyen jegybanki programot indítani. Egyébként ez megegyezik azzal, amit Varga Mihály is mondott a Világgazdaság kérdésére egy sajtóeseményen. A volt pénzügyminiszter szerint nem kínálati, hanem sokkal inkább keresleti problémák vannak a magyar gazdaságban.