Németország döntött, Magyarország pezsgőt bonthat: vége a szűk esztendőknek, szinte biztosan teljesül a kormány legfőbb célja

„Németországban fölismerték, hogy a gazdaság a legfontosabb, a múlt héten bejelentett 500 milliárd eurós infrastrukturális alap létrehozásával Magyarország előnyös helyzetbe kerülhet” – jelentette ki Nagy Márton nemzetgazdasági miniszer Brüsszelben hétfőn.

Nagy Márton hangsúlyozta: nem lehet egy országot irányítani, társadalom- vagy szociális politikát művelni úgy, hogy a gazdaság lemarad, a versenyképesség legyengül. „Azt kell mondani, hogy a gazdaságot meg kell erősíteni.”

Közölte, erre jó példa 

Efölött Németország még a védelmi kiadásokra, a védelmi iparra is a GDP 1 százalékát fogja költeni. Azaz a GDP 1 százaléka megy infrastrukturális fejlesztésére, 1 százaléka pedig a védelmi iparba – magyarázta. 

„Ez hatalmas változás a német politikában és gazdaságpolitikában. Ez egy hatalmas csomag, megváltoztatja Németország arculatát” – mondta Nagy Márton. Rövid távon ez Magyarország előnyére válhat, hiszen Magyarország rendkívüli módon integrálódott a német gazdaságba. 

Mivel Magyarország 2 százalékponttal gyorsabban tud növekedni, mint Németország, a magyar kormány idei évre jelzett 3 százalékos növekedési előrejelzése egyre reálisabbá válhat – mondta. „Mindaz a felismerés, amivel a gazdaságpolitika olyan irányt vesz, hogy a gazdaság a legfontosabb, hogy a gazdaságot vissza kell téríteni arra az útra, ahol volt, és meg kell erősíteni a versenyképességet, jó Európának és jó Magyarországnak is” – jelentette ki. 

Közölte továbbá:

Azzal összefüggésben, hogy hétfőn megkezdődött a 2026-os magyar költségvetés tervezése, Nagy Márton azt mondta: mivel a költségvetés rengeteg adócsökkentést tartalmaz, „hívhatnánk az adócsökkentés költségvetésének” is. 

Amellett, hogy a rezsicsökkentés folytatódik, a 13. havi nyugdíjakat a kormány ki fogja fizetni, benne van egy nagyarányú adócsökkentési csomag, a háromgyerekes anyák adómentessége, a kétgyerekes anyáknál a 40 éves korig szóló adómentesség és a nyugdíjasoknak az áfa-visszatérítés – részletezte. „Úgy készülünk továbbá, hogy a GDP-arányos hiány ne haladja meg a 3,5 százalékot 2026-ra” – tette hozzá. 

Azzal kapcsolatban, hogy a kormány hétfőn publikálta a februári költségvetési számokat is, Nagy Márton közölte: a január és a február összességében az éves hiány 42 százalékát érte el, nominálisan kisebb, mint a tavalyi. A költségvetési hiány csökken, „a költségvetés kontroll alatt van” – mondta a miniszter, hozzátéve: idén a GDP-ben továbbra is cél a 3,7 százalékos hiány.

A védelmi célú kiadásokkal kapcsolatban a miniszter kiemelte: Magyarország már most legalább 2 százalékos ráfordításnál tart GDP-arányosan. Közölte, a jövőben a NATO valószínűleg többet fog elvárni, legalább 3 százalékot. A kérdés az, ha a kiadásokat megemelik, akkor a költségvetési szabályrendszer beszámít-e vagy nem.

illetve azt, hogy a védelmi ipar is számítson bele a védelmi kiadásokba. Ezt jelenleg a NATO-definíció nem tartalmazza.

Szükséges a védelemre költeni, és a költségvetési szabályok alól ezt kivenni – emelte ki. Az Ukrajnának szánt uniós pénzügyi támogatással kapcsolatban a miniszter közölte, az ukrán hadsereg fenntartása, az állam működésének finanszírozása, a bérek és nyugdíjak kifizetése, a kórházak és iskolák működtetése akár a 100 milliárd eurót is eléri. Ha az Egyesült Államok kiszáll a finanszírozásból, ezek a kifizetések mind Európára maradnak.