BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Álhír, hogy államosítják az önkormányzatok pénzét

Az elmúlt héten a sajtó egy részre arról írt, hogy március végétől egy rendelet államosítani fogja azt önkormányzatok pénzét, és jelentősen szűkíti a mozgásterüket. A Nemzetgazdasági Minisztérium háttérbeszélgetésen cáfolta a hírt, és ismertette a rendeletet, melynek az elsődleges célja a költségek áttekinthetősége és racionalizálása. A megtakarítás eléri a 31 milliárd forintot.

A múlt héten bocsátotta társadalmi egyeztetésre a Nemzetgazdasági Minisztérium azt a rendelettervezetet, amely alapjaiban alakítja át az önkormányzatok pénzügyeit. A bevezetendő rendelet szerint minden önkormányzatok számlavezetője a Magyar Államkincstár (MÁK) lesz, viszont a napi működéshez szükséges likviditást továbbra is a kereskedelmi bankok számláján tarthatják az önkormányzatok. 

önkormányzatok
Nem államosítják az önkormányzatok pénzét, cáfolta az álhírt a Nemzetgazdasági Minisztérium / Fotó: Bach Máté

A Nemzetgazdasági Minisztérium háttérbeszélgetésén tisztázni akarták a sajtó egy részén végigfutó félreértést: az önkormányzatok pénzét senki sem államosítja, pláne nem március 31-től. Elmondták: a reform része annak a folyamatnak, amely a közpénzek jelentős részét az államkincstárnál tervezi kezelni. Kiemelték: ez már most is gyakorlat számos független intézmény – például a bíróságok, az Állami Számvevőszék – esetében. 

A cél az állami likviditás menedzselése és az államadósság csökkentése, az uniós előírások szerint ugyanis az önkormányzatok adósságát is az államadósság rovatban jegyzik. De arról sem kellene elfelejtkezni, hogy az önkormányzatok pénze is közpénz – hívták fel a figyelmet. 

A reform nem rendkívüli, és folytatódni fog

Ahogy a háttérbeszélgetésen elhangzott, a cél az önkormányzatok autonómiájának megőrzése, ami nem is fog sérülni ezzel a szabályozással, illetve sem többletköltséggel, sem adminisztrációs teherrel nem jár. A bevezetés három lépcsőben zajlik: 

  • 2025. október 1.: a Fővárosi Önkormányzat és a fővárosi kerületi önkormányzatok és a megyei jogú városok,
  • 2027-től a városi önkormányzatok, 
  • 2028-tól válik teljes körűvé a szabályozás, minden városinál kisebb önkormányzatra is kiterjed. 

A beszélgetésen elhangzott az is, hogy az önkormányzatok előző évi költségvetési kiadásainak 5 százaléka mindig a számlán lesz, rendkívüli pénzforrást igénylő esetekben pedig a MÁK utalja a szükséges összeget, ha előzőn nap bejelenti az önkormányzat a forrásigényét. Hangsúlyozták, hogy nem kell az összes pénzeszközállományt a kincstári egységes számlán tartaniuk. Az előző évi költségvetés 5 százaléka az önkormányzatok rendelkezésére áll, illetve rendelkezésükre áll a következő munkanap feladatainak és pénzügyi kötelezettségeinek a forrása is. A kincstári számlán az önkormányzatok pénzmozgásai mentesek lesznek a tranzakciós illetékről. 

Több tízmilliárdnyi megtakarítást várnak 

Az új intézkedéstől számottevő megtakarítást vár a kormányzat, számításai szerint 31 milliárd forint maradhat az államkasszában az új szabályozás következtében. A sajtóban tehát néhány téves értelmezés jelent meg: a bevezetés dátuma nem március 31. hanem október, és – az álhírekkel ellentétben – nem szűkül az önkormányzatok pénzügyi mozgástere. Ahogy a pénzügyi autonómiájuk sem csorbul a Nemzetgazdasági Minisztérium álláspontja szerint. 

A számításaik szerint 300 milliárd forint kerül át a MÁK-hoz az intézkedés bevezetése után. Ez úgy jön ki, hogy az önkormányzatok likviditása évi 900 milliárd. Mivel először csak 49 önkormányzatnál vezetik be az új rendszert, az általuk kezelt pénztömeg 400 milliárd forint, amelyből a minisztérium kalkulációja szerint 100 milliárd marad majd a kereskedelmi bankoknál vezetett számlákon. 

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.