Még mindig nem talált ki a gödörből a magyar építőipar

Az építőipari termelés volumene a nyers adatok szerint 4,5 százalékkal elmaradt februárban az egy évvel korábbitól. Az építményfőcsoportok közül az épületek építésének termelése 11 százalékkal kisebb, az egyéb építményeké 15,3 százalékkal nagyobb volt. A szezonálisan és munkanaphatással kiigazított indexek alapján az építőipar termelése 1,3 százalékkal mérséklődött a januárihoz képest – derült ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) hétfőn közzétett adataiból. 

Így teljesített a magyar építőipar februárban éves szinten

A két építményfőcsoport termelése ellentétesen alakult: az épületeké 11 százalékkal csökkent, az egyéb építményeké 15,3 százalékkal nőtt. Az építőipari ágazatok közül az épületek építése esetében 11,2 százalékkal kisebb, az egyéb építmények építésénél – az egy évvel korábbi, alacsony bázisnál – 44 százalékkal nagyobb volt a termelés volumene. A legnagyobb súlyú ágazat, a speciális szaképítés termelése 10,9 százalékkal csökkent.

A megkötött új szerződések volumene 15,5 százalékkal alacsonyabb volt az egy évvel korábbinál. Ezen belül az épületek építésére kötött szerződéseké 12 százalékkal emelkedett, az egyéb építmények építésére vonatkozóké – az előző évi, magas bázishoz képest – 32,9 százalékkal visszaesett.

Az építőipari vállalkozások február végi szerződésállományának volumene 1,8 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit, ezen belül az épületek építésére vonatkozó szerződéseké 6,9 százalékkal kisebb, az egyéb építményekre vonatkozóké 8,9 százalékkal nagyobb volt a 2024. februárinál.

Juhász Attila, az Újház Zrt. és az ÉVOSZ Építőanyag-kereskedelmi Tagozatának elnöke azzal magyarázta a friss építőipari adatokat, hogy egyrészt az állami beruházások elmaradása, másrészt a rendkívül bizonytalan nemzetközi gazdasági környezet miatt a vállalati beruházások elmaradása is rányomja a bélyegét az ágazat teljesítményére.

„A bizonytalanság azóta csak fokozódott, amennyiben az amerikai vámok és általában a kereskedelmi háború hatása hosszabb távon is velünk marad, az nem ad okot a bizakodásra az építőipart illetően sem, és várhatóan emiatt a költségvetés helyzete sem fog javulni.” Hozzátette:

A szakértő ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy idén februárban Magyarországon az átlaghőmérséklet csaknem 6 Celsius-fokkal alacsonyabb volt a 2024-es értékhez képest, ami számos építőipari munkát tett lehetetlenné.

Jobb a helyzet a lakásépítési, -felújítási piacon

Az építőanyagok kiskereskedelmi forgalma az első három hónapban határozottan növekedett. Ez azt jelenti, hogy az önerős lakásépítések, felújítások, valamint a társasházépítések volumene nőtt.

Az Újház Zrt. adatai szerint az első negyedévben a szerkezetépítési, jellemzően falazóanyagok forgalma értékben 14 százalékos, mennyiségben 21 százalékos növekedést mutat, ami jó előjelnek tekinthető abból a szempontból, hogy ezt várhatóan követni fogja a szakipari ágazatok többi része is.

Ennek ellenére látunk kockázatokat a folytatásban, mert a mostanában beinduló állami támogatások nem feltétlenül kompenzálják a lakosság körében is érzékelhető bizonytalanságot, a kamatszintek pedig azon a határon táncolnak, amely felett a lakossági, valamint a vállalati körben is gondot jelent a finanszírozás – összegzett Juhász Attila.

Regős Gábort, a Gránit Alapkezelő vezető közgazdászát nem lepte meg az építőipari szint havi alapú 1,3 százalékos mérséklődése. Mint írta, az építőipari teljesítményt gyakran jellemzi cikcakkozás – az egyik hónap növekvő teljesítményét egy csökkenő követi, márpedig januárban a decemberihez képest 1,6 százalékkal nőtt a teljesítmény. 

Éves összevetésben viszont biztos a visszahúzó hatás: a januári 9,6 százalékos csökkenést most 4,5 százalékos mérséklődés követte, aminél viszont meg kell jegyezni, hogy egy nyers adat, a szökőnaphatástól megtisztítva a mérséklődés kisebb lenne – mutatott rá a szakértő.

Mivel egyéb építmények körébe inkább állami beruházások (például utak, vasutak) tartoznak, ezért az állapítható meg, hogy az állami beruházások az egy évvel korábbinál nagyobb volumenben mentek végbe. Ezzel szemben az ipari szereplők vélhetően inkább visszafogták beruházásaikat, vagy nem is indítottak újat, amit a kedvezőtlen gazdasági környezet – részben az alacsony külső kereslet – magyaráz. 

Ahhoz, hogy az építőipari teljesítmény jelentősen javuljon, több tényezőnek kellene teljesülnie. Sokat segítene a hazánknak járó uniós forrásokhoz való hozzáférés, a világgazdasági környezet javulása, a bizonytalanságok csökkenése, az állami és különösen az önkormányzati költségvetési helyzet érdemi javulása, illetve az építőipari árak normalizálódása, hiszen a keresletet a magas árak is visszafogják. Az idei évben a lakossági építkezések, javítások mindenképpen javíthatják az ágazat helyzetét – az árak hatása a keresletre itt is kérdéses –, ám ez az építőiparnak csak egy szegletét jelenti.

Molnár Dániel, az MGFÜ Közhasznú Nonprofit Kft. vezető elemzője szerint az első kéthavi adat alapján az építőipar negyedéves bázison 1,7 százalékkal bővülhetett, ami érdemben hozzájárulhatott a gazdasági növekedéshez.

Az elemző szerint az épületek főcsoport-beruházási volumenében fordulat csak lassabban következhet be, tekintve, hogy idő kell, amíg a tervek nyomán a fejlesztések ténylegesen el is indulnak.

A megrendelésállomány alakulása alapján az egyéb építmények volumene a következő hónapokban tovább nőhet, de a lakáspiac élénkülése, a lakásfelújítások is segíthetik az ágazat bővülését. 

A lakáspiac élénkülését mutatja egyrészről a lakáscélú hitelek volumenének dinamikus emelkedése, de a lakástranzakciók száma is tovább nőtt az év elején, ennek hatásai az építőiparban is lecsapódnak majd. Az építőipari kereslet élénkülése pedig a feldolgozóipar fellendülését is segítheti az alapanyaggyártáson keresztül.

A kulcskérdés továbbra is a vállalati szektor beruházási hajlandósága lesz, a külpiacokkal kapcsolatos bizonytalanság, főleg most a vámháború nyomán, továbbra is inkább óvatosságra intheti a szereplőket – magyarázta Molnár Dániel.