Gombászás – egyre népszerűbb, viszont csak egyszer lehet hibázni

Egyre divatosabb a gombászás, a mozgás, a túrázás összekötése a gyűjtéssel és az „ingyen” alapanyag beszerzésével. Aki ismeri a jó termőhelyeket, rövid idő alatt megszedheti a család hétvégi élelmezéséhez szükséges mennyiséget. Mert sokan élelmezési céllal gyűjtik a gombát, szárítják, porítják vagy savanyítják, és sehol máshol nem kapható csemegéket készítenek belőle. De a gomba veszélyes, ismerni kell egy hobbiszedőnek is az alapvető fajtákat, és még emellett is el kell vinni a gombaszakértőhöz. 

Csapó Pál, a Vámház Körúti Vásárcsarnok gombaszakértője is megerősítette, tényleg egyre többen járnak ki a mezőkre és az erdőbe, sőt a tanfolyamokra is egyre többen iratkoznak be. A gombaismerethez hosszú évek, évtizedek aktív gyakorlata kell, mert a gombák vizsgálatakor rengeteg szempontra kell figyelniük a szakértőknek. – „Ismerni kell egy adott fajtának minden változatát, a fiatal, az érett és a már elöregedett gombát, a különböző formákat, a színárnyalatokat” – magyarázza Csapó Pál, van ugyanis olyan gombafajta, amelyiknek akár húszféle változata is van. A gombavizsgálat mindig is ingyenes volt, a cél az, hogy az emberek átnézessék a begyűjtött mennyiséget és biztonsággal fogyaszthassák el.

A gombászás szabályait ismerni kell 

Csapó Pál elmondta, hogy a szakértők a vizsgálat során, nagyon alaposan, megfelelő fényviszonyok mellett, egyesével nézik át a gombákat, akármekkora mennyiségről is van szó. Ez máris az első komoly probléma. 

A harmadik komoly probléma, hogy nehezen értik meg az emberek, vannak esetek, amikor ki kell dobni a gombát, mert súlyosan mérgező darabokat is tartalmaz, például gyilkos galócát vagy kerti susulykát. – „A szakértő felelőssége eldönteni, hogy mikor elegendő kivenni a láthatóan nem sérült, ép mérgező gombát, és mikor kell az egész mennyiséget megsemmisíteni, mert összetört, darabjaira esett a belekerült mérgező fajta. Sok vita van ebből a gyűjtőkkel, nehezen értik, hogy nem szabad kockáztatni” – jelezte a szakértő. 
A gomba piacon történő értékesítéséhez engedélyt ad ki a szakértő, de a nap végén be is szedi az engedélyt az árusoktól, nehogy visszaéljenek vele. Éttermekbe is úgy kerülhet gyűjtésből származó vadon termő gomba, hogy a szakértő kiállít egy nyomtatványt, amelyen igazolja, hogy fogyasztható fajtáról van szó.

A gombászás pénzt hoz a házhoz

A tavaszi szezon első slágere a külsőre inkább érdekes, mintsem vonzó cseh és pusztai kucsmagomba volt. A szakértő tisztázta: nem őshonos fajról van szó, de elszaporodott nálunk is. A Facebook-csoportokban az árak egységesen alakulnak: 

• A cseh és pusztai kucsmagombáért Budapesten akár 5 ezer forintot is elkértek a gyűjtők kilónként, vidéken ennek a felét. 
• Vargánya esetében, Budapesten akár 8 ezer forintot is elkérnek érte, amíg egy vidéki faluban 2 ezer forintért árulja a gombász.
• Szárított vargányáért 22 ezer forintot is elkérnek kilónként.
• Őzlábgombát és szegfűgombát 3–5 ezer forint között árulnak. 
  Meg is lehet tanulni a gombák beazonosítását, egy alapfokú gombatanfolyamon is 130-féle gombát ismertetnek, ennek ára 50 ezer forint körül van. Az elmélet mellett terepen is ismerkednek a fajtákkal a résztvevők, gyakorlat nélkül ez a tudás semmit sem ér. Aki gombaszakellenőr szeretne lenni, az már egyéves tanfolyam, és nagyjából 200 ezer forintba kerül. De ahogy Csapó Pál kiemelte: még a tanfolyamot végzettek is sokan inkább szakértőhöz viszik a gombát, nincs elegendő bátorságuk a megszerzett tudást alkalmazni.