„A három nagy hitelminősítő közül a Stantard and Poor’snál a leggyengébb a magyar adósság besorolása, éppen csak a bóvli kategória felett van, BBB-szinten. A kilátás stabil és a várakozásom szerint stabil is marad, azaz sem a kilátás, sem a besorolás nem változik” – mondta a Világgazdaságnak Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza. Péntek este megkezdődik a hitelminősítő intézetek idei felülvizsgálata, elsőként a Standard and Poor’s veszi górcső alá a szuverén magyar adósosztályzatot, amely jelenleg mindhárom cégnél befektetésre ajánlott kategóriában található.
A New York-i székhelyű cég legutóbb tavaly októberben vizsgálódott , az akkori értékelésében a dezinflációt, a kamatkiadások mérséklődését, valamint a gazdaság fellendülését emelte ki pozitív tényezőként, míg a kockázatok között a vártnál magasabb hiányt, illetve a 2026-os választásokhoz kapcsolódó esetleges jóléti intézkedéseket. A hitelminősítő értékelése szerint a besorolást ronthatja, ha a költségvetési hiány a vártnál jóval nagyobb lenne, illetve ha valamilyen külső sokk nyomán a forint tovább gyengülne és az infláció pedig gyorsulna.
„A költségvetési hiány tavaly a kitűzöttnél némileg nagyobb lett, de éves összehasonlításban jelentősen csökkent, ez alapján nem számítok a besorolás rontására vagy leminősítésre. Külső sokkból viszont mostanában van bőven, a forint is inkább gyengült, ám szerencsére a gyengülés volt nem drasztikus. Ebből pedig vélhetően nem lesz leminősítés” – mondta Regős Gábor, aki hozzátette, hogy a besorolás javítását arra az esetre helyzete kilátásba a hitelminősítő, ha a költségvetési helyzet jelentősen javulna és, ha a külső sebezhetőség csökkenne. Szerinte ennek egyelőre nem sok jelét látjuk.
Erős figyelmeztetés, vagy kilátásrontás jöhet az S&P-től
– ezt már Varga Zoltán, az Equilor Befektetési Zrt. szenior elemzője mondta lapunknak, aki emlékeztetett, hogy a jelenlegi, BBB-osztályzat stabil kilátással 2023. januárja óta van érvényben, amely egy osztályzattal van a befektetésre nem ajánlott (bóvli) kategória felett.
„Februárban figyelmeztetést küldtek, jelezve, hogy a kormány választás előtti költekezési ígéretei miatt nehezebb lesz a költségvetési hiány csökkentése és a forint árfolyamának stabilizálása. Különösen az új, két- és háromgyermekes nők számára bevezetett élethosszig tartó jövedelemadómentességet tartják kockázatosnak” – mutatott rá az elemző. Szerinte összességében jó esély van rá, hogy a stabil kilátást negatívra rontják a felülvizsgálat során, vagy egy nagyon erős figyelmeztetést küldenek a kormánynak.
Nagy kérdés, hogy miképp értékeli a hitelminősítő az elmúlt hetek fejleményeit. Donald Trump amerikai elnök április 2-án a fél világra vámot vetett ki, köztük az Európai Unióra és Kínára is, távol-keleti országgal szemben egészen extrém, 125 százalékos büntetővámot. Bár azóta Kína kivételével 90 napra felfüggesztette a vámokat, a veszély nem múlt el, a kereskedelmi konfliktusok kockázata továbbra is beárnyékolja a világgazdaság és benne a magyar gazdaság mozgásterét.
Regős úgy látja, a növekedési kilátásainkra a vámháború biztosan negatívan hat, ugyanakkor a pontos számok megbecslésével mindenképp óvatosnak kell lenni, hiszen egyelőre nem látjuk a folyamat végét, nem látjuk, hogy ki milyen ellenlépést tesz és hol ér véget, ha egyáltalán véget ér a háború. „Ez alapján meglepődnék, ha a mostani hitelminősítésnél számszerűleg előkerülne, vélhetően inkább csak említés szintjén találkozhatunk majd vele. A későbbiekben viszont ezzel mindenképpen számolni kell, de akkor már talán több adatunk lesz arról is, hogy ez hogyan hat a magyar gazdaságra, és mit mutatnak a bejövő adatok” – tette hozzá.
Az Equilor elemzője szerint azonban szinte biztosra vehető, hogy a növekedési előrejelzést rontani fogják, hiszen a tavaly októberi jelentésben 3 százalékos GDP-növekedés volt megjelölve az idei évre.
A módosítás oka részben a kereskedelmi háború eszkalálódása. Emellett az inflációs prognózist is felfelé módosíthatják, legutóbb 3,6 százalékos áremelkedést vártak 2025-ben.
Ami a többi hitelminősítőt illeti, jelenleg másik két cégnél egy fokozattal feljebb vagyunk:
Mindez azt is jelenti, hogy mindhárom hitelminősítő intézetnél befektetésre ajánlott kategóriában van a magyar gazdaság. Az említett két cég tavaly ellentétesen mozgott, míg a Moody’s nagy meglepésre rontott a kilátásainkon, a Fitch stabilra módosított a korábbi negatívról.
Ugyanakkor Regős szerint egyelőre nehéz lenne a mostani volatilis környezetben megmondani, hogy a Moody’s részéről történik-e leminősítés vagy a Fitchnél visszakapjuk-e a negatív kilátást, hiszen ehhez jobban kellene látni a vámháború Magyarországra és a világra gyakorolt hatásait. A legvalószínűbb forgatókönyvnek a változatlan besorolási szintet tartja, de amennyiben kedvezőtlen adatok érkeznek akár a költségvetés, akár a növekedés irányából, az eredményezhet leminősítést.
A legközelebb a Moody’s, május 30-án vizsgálja a magyar besorolást és az elemző szerint addig van idő, így tisztábban láthatunk majd a vámháború kapcsán is.
Varga Zoltán arra hívta fel a figyelmet, hogy a hitelminősítők modelleket használnak, melyek részben eltérnek egymástól. Ami kiemelten fontos, hogy számos befektetési alap csak olyan ország által kibocsátott állampapírt vásárolhat, ami legalább 2 hitelminősítőnél befektetésre ajánlott kategóriában van. Szerinte jelenleg Magyarországot nem fenyegeti ilyen veszély, hiszen mindhárom minősítőnél ott vagyunk. Egy kilátásjavítás, rontás, le- vagy felminősítés természetesen ezen is változtat, ami rendre rövid távú hatásokkal szokott járni a devizaárfolyamban, illetve a kötvényhozamokban.
Arra a kérdésre, hogy mikor minősíthetik először felül Magyarországot, Regős szerint erre azért még várni kell és legalább 2-3 évet. Először ugyanis odáig kell eljutni, hogy ne az legyen a kérdés, hogy rontanak-e a minősítésünkön, hanem hogy eltűnjön a negatív kilátás ott, ahol még megvan.
A felminősítés első feltétele, hogy a gazdaság ismét érdemi növekedést mutasson, tartósan elérje ez a növekedés ezt a 3 százalékos szintet.
Ezt a kormányzat korábban idénre várta, de a prognózis módosítása alapján ez ismét későbbre tolódik. Ezt a kilátást viszont a vámháború tovább ronthatja, hiszen az hazánkra kis, nyitott gazdaságként az átlagosnál is erősebb hatással lehet. Ha a gazdaság visszatért egy érdemi növekedést mutató pályára, akkor már csak fegyelmezett költségvetési politika kell és akkor lehetővé válik az államadósság GDP-arányos értékének csökkentése is.
Ami tehát kell: dinamikus növekedés, javuló költségvetési helyzet, ami pedig nem: magas hiány, gyengülő forint, infláció és külső sokkok
– húzta alá Regős. És persze külső tényezők kedvező alakulására is szükség lenne, Varga szerint ilyen a tűzszünet kötése az orosz–ukrán háborúban, illetve megállapodás a globális kereskedelmi feltételekről. A Equilor elemzője szerint ugyanakkor ezekre a következő 3–9 hónapban kicsi az esély.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.