Költségvetés 2026: minden azon múlik, hogy Nagy Mártonnak sikerül-e feljebb csavarnia a magyar gazdaságot

A 40 év alatti kétgyermekes anyák, illetve a 3 gyermekes anyák szja-mentessége összesen nagyságrendileg 320 milliárd forint bevételkiesést okoz, amely a jövő évi GDP 0,3 százaléka, vagyis jelentős teher a költségvetésben. Viszont ezzel együtt a hiány jövőre is elsődlegesen a gazdasági növekedés alakulásától függ – ezt mondta a Világgazdaságnak Molnár Dániel, a Magyar Gazdaságfejlesztési Ügynökség (MGFÜ) vezető elemzője. 

Költségvetés 2026: így néznek a makroszámok

A kormány egy év kitérő után idén visszatér a költségvetés tavaszi ülésszakban történő elfogadásához, ezért már március 31-én ismertette a fő sarokszámokat. A makropályán ugyanakkor nem úszta meg, több ponton is módosított rajta, így az idei 3,4 százalékos növekedési várakozását hivatalosan is csökkentette 2,5 százalékra, 2026-ban viszont:

• már gyorsuló, 4,1 százalékos ugrást GDP-bővülést vár,
• a költségvetési hiányt úgy mérsékelné 3,7 százalékra, hogy közben elindítja a két- és háromgyermekes anyák szja-mentességét,
• az inflációban pedig az idei 4,5 százalék után 2026-ban már 3,6 százalékos átlagos ütemmel tervez.

Molnár úgy látja, legnagyobb kockázat a költségvetési pályát illetően a gazdasági növekedés, amelyet továbbra is a külső környezet befolyásol. Így volt ez tavaly és tavalyelőtt is, 2024-ben is 2025-ben is lényegében a külső kereslet gyengesége írta felül a kormány várakozásait. Olyannyira, hogy tavaly 4 százalék helyett mindössze 0,5 százalékkal nőtt a GDP, ami után Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter kénytelen volt elismerni, hogy  „a német gazdaság maga alá teperte a magyart”.

Még mindig a külső tényezők húzzák vissza a magyar gazdaságot, ez lesz 2026 nagy kérdése is

Az elemző szerint ebben nincs érdemi változás, a német gazdaság ugyanis továbbra is gyengélkedik és ugyan a fiskális szabályok lazítása, valamint a koalíciós megállapodás alapelvei bizakodásra adnak okot, de a német ipar várhatóan nem fog egyik napról a másikra talpra állni. 

A nemzetközi szervezetek a vámháború hatására egymás után vágják vissza a régió és a magyar gazdaság növekedési kilátásait. Legutóbb a Nemzetközi Valutalap a világgazdaság lassulását vetítette előre, miközben csökkentette a magyar GDP-re vonatkozó előrejelzését, így a tavaly októberi 2,9 százalék helyett idén már csak 1,4 százalékos növekedést vár Magyarországon, ami a várakozásuk szerint 2026-ban 2,5 százalékra gyorsulhat. Ezzel együtt Molnár Dániel szerint a növekedési, inflációs és hiányadat is a Reuters és a Consensus Economics elemzői felmérésének sávjában helyezkedik el, kismértékben az átlagnál kedvezőbb pályát vetít előre. Vagyis a kormányzati várakozások habár némiképp optimistábbak a piaci elemzőkhöz képest, azonban egyáltalán nem kiugróak.

Azt sem szabad elfelejteni, hogy jövőre több nagyberuházás kapcsolódik be a magyar gazdaság vérkeringésébe, amely a következő évek növekedését is meghatározza. A Magyar Nemzeti Bank számításai szerint a BMW, a BYD, és a CATL együttesen mintegy 1 százalékponttal emelhetik meg a 2026-os GDP-növekedést. Bár így is nagy kérdés, hogy a külső kereslet mennyire lesz hatással a termelés felfutására.

Magasabb lehet a idén és jövőre is a deficit

– ezt már Balogh-Béki Márta, MBH Bank vezető elemzője mondta a Világgazdaságnak, aki arra is rámutatott idén és jövőre is magasabb lehet a hiány a kormány várakozásánál. A bejelentett adókedvezmények, az áfa-visszatérítés, valamint a fegyverpénz költségvetési hatásai miatt

A jövő évi büdzsé megalapozottságát döntően befolyásolja, hogy sikerül-e idén kordában tartani a költségvetési hiányt. Korábban épp emiatt kellett átírni a költségvetési pályát, 2023-ban közel ezermilliárdos lyuk keletkezett a büdzsében hiányzó fogyasztás és elmaradó áfabevételek következtében. Ma már nem ez a helyzet, a fogyasztási típusú adóbevételek már a tervek szerint folynak be a költségvetésbe, ennek ellenére idén a pénzforgalmi hiánycél 62 százaléka teljesült mindössze három hónap leforgása alatt.

Ugyanakkor az MGFÜ elemzője ennek kapcsán arra hívta fel a figyelmet, hogy költségvetés évek óta fejnehéz , a kiadások jellemzően nem egyenletesen oszlanak el, amely miatt az év első hónapjaiban általában magasabb hiányszámokat láthatunk pénzforgalmi szemléletben, majd az év végére rendeződik a helyzet. Az év eleji magasabb hiányt a rezsikiadások egyenletlen eloszlása – amelyet idén erősített a hidegebb időjárás és így a magasabb fogyasztás, valamint az energiaárak, a 13. havi nyugdíj kifizetése, valamint a kamatkiadások szintén éven belüli egyenletlen eloszlása okozott.

A kamatkiadások tovább mérséklődhetnek 2026-ban

Az elmúlt két évben jelentősen megemelkedtek a kamatterhek, ami szűkítette költségvetési mozgásteret. Tavaly a kamatkiadások a GDP 4,4 százalékát tették ki, ez  idén 3,8–4 százalékra mérséklődhet, majd jövőre 3,4 százalékra. Ebben a lakossági állampapírok csökkenő kamatterhe játssza majd a legnagyobb szerepet. 

Az elemző jelezte, hogy a kamatkiadások kedvezőbb alakulása a már bejelentett családtámogatási intézkedéseket, a szja-mentesség kiterjesztését finanszírozzák majd, ebben a tekintetben nincs többlet mozgástere a kormányzatnak. 

Jönnek továbbra is az uniós források, 2026-ban bőven lesz beruházásra

Abban viszont annál inkább, közben folyamatosan érkeznek az uniós források. Az MGFÜ elemzője szerint míg a tavalyi év egészét tekintve 1267 milliárd forint került elszámolásra a költségvetésben az uniós bevételek soron, addig idei első két hónapban 122 milliárd forint. Tavalyi bevétel ugyanakkor az előirányzatnak csupán csak kicsit több mint a fele. Vagyis érkeznek be források, elsősorban az agrártámogatások (KAP), illetve a kohéziós forrásokból felszabadított összegek, azonban láthatóan lassabb ütemben. Ráadásul jövőre sem lesz még gond a forráslehívással, a 2023 decemberében 12 milliárd eurót, a kohéziós források 55 százalékét felszabadítani a zárolás alól. Orbán Viktor miniszterelnök a tavalyi kötcsei pikniken beszélt arról, hogy két évig, 2026-ig elegendő ez a forrásmennyiség, ami csak arra vár, hogy a gazdaságba bevonják.