A hazai vetőmagtermelés stratégiai ágazat, erősen exportorientált, és évente mintegy 200 milliárd forint árbevételt hoz a bel- és külpiaci értékesítésekkel – érzékeltette az ágazat jelentőségét Takács Géza, a Vetőmag Szövetség Szakmaközi Szervezet és Terméktanács (VSZT) elnöke a precíziós nemesítés adta lehetőségeket bemutató tájékoztatón. Mint kiemelte, a hazai vetőmagágazat rendkívül kutatásintenzív, árbevételének 15 százalékát k+f-re fordítja. Az elmúlt öt év rengeteg nehézséget hozott a hazai mezőgazdaság számára, a járványok, a háborús helyzetek, az inputanyagok árának emelkedése, az inflációs hatások és az uniós növényvédőszerhatóanyag-kivonások csökkentették az ágazat versenyképességét.
A klímaváltozás is tovább nehezít a helyzetet, ennek hatásait azzal érzékeltette, hogy 2022 – amely történelmi aszályt hozott – középhőmérséklete 2,1 Celsius-fokkal haladta meg az 1991 és 2020 közötti évek átlagát, és ezen belül is a legmelegebb évek 2000 után következtek. A csapadék mennyisége és eloszlása sem kedvez a növénytermesztésnek, az utóbbi évek tapasztalata szerint éppen akkor van hiány belőle, amikor a szántóföldi kultúráknak a legnagyobb szükségük lenne rá.
A hazai kukoricatermesztésben – az 1970-es években lezajlott hibridizáció óta – 2022-ben volt a mélypont a 3,4 tonnás hektáronkénti átlagterméssel, miközben az itthon használatos hibridek genetikai potenciálja akár 15 tonnás vagy még magasabb hozamokat is „tud”. A piacon pedig lenne is igény a terményre, ezért a környezethez a legjobban alkalmazkodó hibrideket kell keresni.
A magyar mezőgazdaságot az elmúlt öt évben ezermilliárd forintot meghaladó kár érte, aminek a kivédéséhez például a kukoricatermesztésben a környezethez legjobban alkalmazkodó hibrideket kell megkeresni, ehhez pedig a precíziós nemesítés lehet az eszköz. A VSZT 2022-ben ki is adott egy ezt támogató állásfoglalást, és a szervezet szerint ennek a technológiának az alkalmazása nélkülözhetetlen lesz az alkalmazkodáshoz. Takács Géza kiemelte:
egyetértenek az alapörvényben foglaltakkal, vagyis a GMO-k tilalmával, de e precíziós nemesítés egy teljesen más eljárás, ennek során ugyanis – szemben a tiltott eljárással – nem visznek be idegen gént a szervezetbe.
A világon egyébként jelenleg 75 millió hektáron alkalmazzák a precíziós nemesítéssel előállított vetőmagokat, így például
is olyan szabályozást alkalmaz, amely szerint a precíziós nemesítéssel előállított szaporítóanyag nem tekinthető GMO-nak – mutatta be a nemzetközi helyzetet Palkovics László Amand, a Széchenyi István Egyetem Albert Kázmér Mosonmagyaróvári Kar Növénytudományi Tanszékének egyetemi tanára. Egyébként 2023-ban ez a piac 7,26 milliárdos dolláros volt, de ez 2032-re megduplázódik. Jelenleg 22 növény-, 6 állatfaj és 1 gomba tartozik a precíziós nemesítés körébe a világon.
Nobel-díj járt érte
Maga a precíziós nemesítés egy Nobel-díjas innováció, amelyet élesen el kell határolni a GMO-tól. A precíziós nemesítés lényege, hogy nem idegen gén beültetésére kerül sor, hanem a növényben lévő géneket változtatják meg. Ezáltal precíz módon lehet a növényi tulajdonságokat alakítani: például a szárazságtűrést vagy a különböző kórokozóknak való ellenállóságot. Ez a technológia olyan megoldást is nyújt, amelyet rezisztenciára nemesítéssel nem lehet megoldani, és ugyanezzel a módszerrel gyorsan javítható akár a növényfajok szárazságtűrése is, vagy a különféle termény, élelmiszernövény eltarthatósága, ami az élelmiszer-pazarlást is csökkentené. A precíziós nemesítés gyakorlatilag az összes szántóföldi kultúrában, a zöldségeknél és a gyümölcsök esetében is alkalmazható, és ma már vannak eredményei az állattenyésztésben is.
Magyarországnak pedig a precíziós nemesítés lehetővé tételére készülnie kell, mert nem maradhatunk le a nemesítési eljárásban, és az itthon előállított fajtákat fel kell vértezni az ellenállósági tulajdonságokkal. Például a kukoricánál az egyre melegebb időjárás miatt most már rendszeresen fertőző és aflatoxint termelő Aspergillus gombák ellen, amelyek miatt
csak az elmúlt évben 200 milliárd forintos kár érte a termelőket.
Az EU Mezőgazdasági Tanácsában a tagországok képviselői március 14-én megszavazták a precíziós nemesítési technikákra vonatkozó rendelet tervezetét, amivel előkészítették az utat a jogszabályi keret végleges megalkotásához. Az unió soros elnöksége elindíthatja a tárgyalásokat az EU Parlamenttel a rendelet végleges elfogadásáért és hatályba léptetéséért, ami a várakozások szerint az idei évben megtörténik.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.