Rendkívüli körülményeket okozott a hazai szántóföldi növénytermesztésben az idei súlyos aszály, valamint az orosz–ukrán háború miatti gazdasági nehézségek – jelentette ki Feldman Zsolt, az Agrárminisztérium mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkára.
A Betakarítási Koordinációs Bizottság ülése utáni tájékoztatón az államtitkár elmondta, az idei aszály miatt jelentősen csökkentek a termésátlagok már a nyári aratásnál is: a szokásos 5-5,5 millió tonna búza helyett csak 3,9 millió tonnát takarítottak be. Már akkor látszott, hogy az őszi betakarításnál is súlyos helyzet lesz – tette hozzá.
A kukoricában uniós szinten is jókora terméskiesést okozott a rendkívüli aszály. Az látszik, hogy Európa a kieső termésmennyiséget importból pótolja, aminek Ukrajna lesz a fontos forrása. Az államtitkár kiemelte: az idei történelmi mértékű aszály következménye, hogy Magyarország a következő gazdasági évben kukoricából nettó importőrré válik, a behozatal mértéke a hazai piaci szereplők igényei szerint alakul majd. Az már látható, hogy a hazai takarmány-, valamint ipari felhasználói igények alapján gabonából és olajosnövényből 200 ezer tonna érkezik az országba.
A hazai ellátásbiztonság érdekében a kormány fenntartja az exporttételek bejelentési kötelezettségét – jelezte az államtitkár.
A szeptemberi esőzések miatt az őszi betakarítás eléggé lelassult – mondta a VG-nek Petőházi Tamás, a Gabonatermesztők Országos Szövetségének (GOSZ) elnöke. A napraforgó majdnem készen van már, a kukoricaterületnek pedig majdnem a felénél tartanak. Az eredmények azonban még a korábban vártaknál is gyengébbek: napraforgóból 1,7 tonna körüli az átlag, és az eddig betakarított terület alapján valamivel több, mint 3 tonna a kukorica hektáronkénti termésátlaga, miközben az elmúlt öt év leggyengébb eredménye is 6 tonna fölötti volt.
A GOSZ-elnök elmondása szerint a kukorica vágását nagyon sok helyen lassítja, hogy a gazdálkodók kivárják, míg lábon szárad a termény, mert a drasztikusan megemelkedett gázárak miatt nagyon sokba kerülne a szárítás.
Az őszi talaj-előkészítő és vetési munkák viszont jól haladtak: a 170-180 ezer hektáron elvetett repce szépen kikelt, az eső hatására a minősége is biztatóan alakul. Az esős, párás, meleg azonban növényvédelmi problémákat is okoz, megjelentek a kártevők és a gombák is.
Gőzerővel folyik az őszi árpa vetése. Petőházi Tamás szerint akár 10 százalékkal is növekedhet a növény vetésterülete, és bőven 300 ezer hektár fölött lesz.
Az elmúlt két év időjárási viszontagságaihoz ugyanis a legjobban az árpa tudott alkalmazkodni,
így a GOSZ-elnök szerint nem is csoda, hogy a termelők nagyobb kedvvel vetik.
Néhol már az őszi búza vetését is megkezdték. Petőházi Tamás így véli, hogy 900-960 ezer hektár lehet majd a vetésterülete, mivel a legutóbbi aratás idején jól szerepeltek a kalászosok. Nyáron 230 ezer hektáron történt meg a kukorica szárzúzása, mert a csapadékhiány miatt lenullázódott a termés. E területek tetemes részén kézenfekvő, hogy őszi kalászost vetnek – mondta a GOSZ-elnök.
A termelési költségek nagyon megnövekedtek: az elmúlt évre jellemző, hektáronkénti 430-470 ezer forintos költség most 660-700 ezer forintra emelkedik. Ezért mindenki próbál csínján bánni az inputanyagokkal, különösen a műtrágyával, inkább tavaszi fejtrágyázásban gondolkodnak. A gazdálkodóknak műtrágyahiánnyal nem kellett szembenézniük, a műtrágyapiac ugyan „nagyon éles volt”, de aki időben megrendelte, az hozzájutott a termékhez, bár az már más kérdés, hogy milyen áron – fogalmazott.
