Most kell pályázni, mert ki tudja, mit hoz a következő közös agrárpolitika

A magyar gazdaságban idén várt 2-2,5 százalékos GDP-növekedést az agráriumban a ragadós száj- és körömfájás, illetve a Donald Trump által kivetett vámok jelentette kockázatok akár 1,5-2 százalékos mértékben is lefelé mozgathatják – mondta az OTP Agrár által szervezett sajtóeseményen Szabó István, az OTP Bank Agrárgazdasági Értékesítési Igazgatóságának vezetője. A GDP-t jelenleg a fogyasztás, illetve a kiskereskedelmi forgalom húzza, a beruházások még nem indultak be, sőt jelentősen visszaestek.

Az agrárhelyzetet elemezve elmondta, hogy itt van

• a madárinfluenza, 
• az afrikai sertéspestis, 
• a kiskérődzők pestise, és most megjelent 
• a ragadós száj- és körömfájás.

Ezek a problémák igen hátrányosan érintik a hazai állattenyésztést. Most különös jelentősége van annak, hogy a kormányzat a lehetséges maximumra, 80 százalékra emelte az uniós források nemzeti kiegészítését. Ez óriási lehetőség a pályázóknak, és mivel kérdéses, hogy 2028-tól milyen változások lesznek az uniós közös agrárpolitikában, nem véletlen, hogy ilyen óriási pályázati igény jelentkezett az elmúlt időszakban.

Nagy segítség a kamattámogatás

A jelenlegi, 2023–2027-es uniós költségvetési ciklusban a támogatott projektek legtöbbje az elszámolható kiadások 50 százalékáig részesülhet vissza nem térítendő támogatásban. Szabó István felhívta a figyelmet arra az újdonságra, amely szerint az ezeket kiegészítő beruházási hitelekhez kamattámogatásra 10 százalék, kezességi díj támogatására pedig 5 százalékos kiegészítő támogatás is igénybe vehető, ezekkel pedig most akár a korábbi Növekedési Hitelprogram kamatainál alacsonyabb effektív kamat is elérhetővé válhat.

Az állatbetegségek és a fagykár okozta rendkívüli helyzeten túl az agrártárcát most kettős teher nyomja: idén zárul a 2014–20-as vidékfejlesztési program elszámolása, év végéig lehet a projekteket megvalósítani, illetve a forrásokkal elszámolni, az utóbbit egyrészt a pályázóknak a kifizető ügynökséggel, másrészt pedig a tagállamnak az Európai Bizottsággal – mondta előadásában Viski József, az Agrárminisztérium agrár- és vidékfejlesztési támogatásokért felelős államtitkára, a Közös Agrárpolitika pénzügyi alapjaiból és a nemzeti költségvetésből biztosított agrártámogatások kifizetésének felgyorsításáért felelős kormánybiztos. Ebben a programban jelenleg 3100 milliárd forintos kötelezettségvállalási állományt jegyeznek, amelyből 2650 milliárd forint támogatást már kifizettek.

Az államtitkár bízik abban, hogy nem lesz elvesző forrás, de hangsúlyozta, hogy 

A beruházásokra és egyes terület- és állatlétszám-alapú támogatásokra rendelkezésre áll 2900 milliárd forint, amire 73 pályázati felhívással készült az irányító hatóság, közülük 38 már meg is jelent.

Egyes pályázatoknál jelentős mértékű volt a túligénylés, a tárca most azon dolgozik, hogy az igényekhez igazítsa hozzá a forrásokat – mondta az államtitkár. A feldolgozói pályázatoknál a nyár elején meg fognak indulni a támogatói döntések, és

Minden szereplőnek fontos látni, hogy a járványhelyzet pontosan hova fut ki. Jelenleg azt tapasztalják, hogy a ragadós száj- és körömfájásjárvány a vidékfejlesztési programban éppen megvalósuló beruházások befejezését is akadályozza. Nyárra valamennyire letisztul a kép, és amikor meghozzák az állattenyésztési fejlesztéseket érintő döntéseket, akkor mindenki sokkal felelősségteljesebben tudja megítélni a helyzetet. Bejelentette azt is, hogy elhalasztják a precíziós gépek pályázatának eredetileg most tavaszra tervezett meghirdetését. Ennek a forrásait is részben átcsoportosítják az állattartó telepek, illetve a feldolgozó üzemek részére.

Ragadós száj- és körömfájás: ezernyi következmény

Az agrárium forrásigényét jellemezte Herczegh András, az Agrár-Vállalkozási Hitelgarancia Alapítvány (AVHGA) ügyvezető igazgatója, aki szerint ezt mi sem mutatja jobban, mint hogy miközben a GDP-hez viszonyítva a vállalati hitelállomány 18 százalék, addig a mezőgazdasági hitelállomány a 2023-as 596 milliárdról 624 milliárd forintra nőtt, amely mögött az AVHGA kezessége áll.

A ragadós száj- és körömfájás következménye az is, hogy a beruházások „bezártak”, vagyis a megelőzés miatt nem engednek be munkásokat, szerelőket, építési anyagokat. Ez nem klasszikus vis maior, de kezelni kell – hívta fel a figyelmet Vulcz László, az OTP Hungaro-Projekt Kft. ügyvezető igazgatója. Ezek a beruházások vélhetően nagy eséllyel nem fejeződnek be határidőre. Az agrártárca által beharangozott, a járványvédelmi beruházások támogatását szolgáló pályázatról pedig elmondta, hogy ebben lehetőséget kellene biztosítani a már megkezdett beruházási elemek, illetve a sertéstartók támogatására is.