SPAR: nőtt a forgalom, de a veszteség megmaradt
Tavaly 4,8 százalékos növekedés mellett 1111,6 milliárd forint forgalmat ért el a SPAR Magyarország Kereskedelmi Kft. A cég tavaly ezt a forgalmat 662 üzlettel (ennek fele nagyjából franchise) és 446,7 ezer négyzetméter kereskedelmi felülettel érte el. A hazai piac második legnagyobb forgalmú élelmiszer-kereskedelmi lánca tavaly 27 milliárd forintot fektetett be üzlet- és hálózatfejlesztésbe – mondta el az éves eredményeket bemutató sajtótájékoztatón Heiszler Gabriella, a SPAR Magyarország ügyvezető igazgatója.
A nyereségességről egyelőre nem kívánt beszélni a cégvezető, csak annyit érzékeltetett, hogy veszteséges volt a tavalyi gazdálkodás. Hogy pontosan mekkora mínusz keletkezett, az csak a pénzügyi beszámolóból fog kiderülni. Ami viszont tény, hogy a cég forgalma volumenben (eladásmennyiségben) 2 százalékkal növekedett, ami szép szám, ahhoz képest, hogy a kereskedelem 2024-ben nem teljesített túl jól, bár hozzá kell tenni, hogy tavaly az év második felében már magához tért az élelmiszer-eladás.
Tavaly a vásárlók egyébként nagyon árérzékenyek voltak, és rendkívül erős volt az akciók iránti igény, vagyis nagyon nehéz piaci környezetben kellett működnie a társaságnak.
Ez a terv az árrésstop kapcsán
Az árrésstopról szólva megjegyezte, hogy partnerként vesznek részt a kormányzati szándék teljesülése kapcsán, és igyekeztek már a szabályozás előtt is minimális árrésekkel dolgozni. Értik a kormányzati szándékot, és támogatják is az infláció megállítását, ugyanakkor azt is látni kell, hogy a szabályozások és az adóztatás miatt a piacon több veszteséges cég működik. Ha az árrésszabályozás májusban megszűnik, akkor az üzletmenet a szokásos mederben zajlik tovább, ha viszont tovább gördül, vagy a kormányzat kiterjeszti, le kell ülni a beszállítókkal tárgyalni (van B terv – tette hozzá az ügyvezető igazgató), és újra kell gondolni a költségszerkezetet, ami nyilvánvalóan hatással lesz az üzletmenetre, elsősorban a beruházásokra.
Heiszler Gabriella beszélt a kiskereskedelmet érintő magas adókról is. Úgy véli, a sávos, forgalomalapú adózás nemcsak a nagy, hanem a kisebb vállalkozásokat is negatívan érinti, és komoly problémát okoz (főleg likviditás területén) a piacnak.
Arra a kérdésünkre, hogy miért Magyarországon alakult ki a régió élelmiszer-kereskedelmében leginkább a diszkontosodás, az ügyvezető úgy vélte, ennek láthatók szakpolitikai vonzatai.
A plázatörvény alkalmazása miatt a magyar hátterű cégek kedvezményezettek voltak a területen, és a piac ezen része kissé elkényelmesedett és kevésbé fejlődött.
Bővítette a SPAR a saját márkás kínálatot is
Megmarad, vagy inkább befagyott a szabályozás hatására a múltból megörökölt hazai boltszerkezet, aminek a fejlesztése hatalmas költségeket emészt fel. Ezt az üzletek fejlesztésére, és nem a verseny fokozására költötték. Ugyanakkor az ügyvezető igazgató leszögezte, hogy van igény a választékra, és a SPAR ebben a tekintetben nem csökkentette a kínálatát, ugyanakkor azt is látni kell, hogy pont a hazai árérzékenység miatt a sajátmárka-kínálatot (ez ma már a forgalom 33 százalékát teszi ki, és a kategória 4,1 százalékkal növekedett tavaly) igyekeztek bővíteni.
A Világgazdaság kérdésére az ügyvezető igazgató beszélt a környező országok kiskereskedelméről. A legfontosabb megállapítása volt, hogy a szlovák vagy osztrák árszínvonalat figyelembe véve Magyarország továbbra is olcsóbbnak számít, különösen az akciók miatt.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.