késleltetett adatok
Árfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok
Száj- és körömfájás: az állatbetegség szigorú intézkedéseket kíván
Mind az adatok, mind a konklúzió terén félrevezető állításokat tett Apáti István, a Mi Hazánk politikusa, amikor a száj- és körömfájás állatbetegség kapcsán azt állította, hogy „abba az irányba tolja a kormányzati kommunikáció az egészet, hogy le kell ölni – teljesen értelmetlenül – sok ezer vagy sok tízezer állatot, miközben felhívnám arra is a figyelmet, hogy a marha- és a juhállomány esetén mindössze kettő százalék a halálozási arány. (…) 50 évvel ezelőtt, és attól korábban átvészeltették az állományt” – állapította meg a Századvég Tényellenőr kutató- és elemzőintézete.
A Tényellenőr úgy találta, hogy „a kikerült információk szerint a halálozási ráta jóval magasabb, a fertőzött állatok leölése pedig abszolút nem indokolatlan, annak elmulasztása súlyosbíthatná a járványhelyzetet”.
A fertőzött és a velük egy állományban lévő állatok leölése azért fontos, mert amennyiben fel is gyógyulnak, húsukban, tejükben és ürülékükben még öt évig hordozhatják a vírus örökítőanyagát.
„Az ötven évvel ezelőtti járványkezelés összehasonlítása a jelenlegi állapotokkal kifejezetten szakmaiatlan megközelítés a téma elismert szakértője szerint, ráadásul akkoriban nemcsak az érintett állomány, de a vadvilág egy részét is leölték a fertőzés megállítása érdekében.”
| A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) egy hónapja számolt be arról, hogy Magyarországon újra megjelent a haszonállatokat érintő száj- és körömfájás betegség. A rendkívül ragályos kór több mint 50 év után jelent meg újra hazánkban. A ragadós száj- és körömfájás egy rendkívül fertőző vírusos betegség, amely főként a hasított körmű állatokat (például: szarvasmarha, sertés, juh, kecske, bivaly, vadon élő kérődzők) érinti. A betegség fő tünetei közé tartozik a láz, az étvágytalanság, a nyálzás és a hólyagok megjelenése a szájban, illetve a lábvégeken. A ragadós száj- és körömfájás emberekre nagyon ritkán terjed át, az állatállományokban azonban rendkívül nagy ragályozóképessége és gyors terjedése miatt megjelenése súlyos gazdasági következményekkel jár. A fertőzött állatokat nem lehet kezelni, így, ha egy gazdaságban akár csak egy állatnál is megerősítik a betegséget, az összes párosujjú patást fel kell számolni. |
Apáti István országgyűlési képviselő április elsejei sajtótájékoztatója több téves vagy félrevezető információt tartalmazott.
Bendzsel Dániel állatorvos, a Hungarovet Állatorvosi Rendelő társalapítója négy pontban cáfolta meg az álhíreket és félinformációkat. A szakember szerint
- Magyarországon nem ölik le tömegesen az állatokat, csak a fertőzött állományokat. A vírus olyan fertőző, hogy nemcsak a sertésre és juhra, hanem a vadállatokra, sőt a kutyákra is veszélyes lehet. Figyelmeztet továbbá, az Apáti István által említett 2 százaléknál jóval magasabb, 5 százalék körüli az elhullási ráta a fertőzött állatok körében.
- Ötven éve hazánk és Európa nem volt mentes a vírustól, tehát nem volt gond, hogy a túlélő állatok még évekig fertőztek. A szakember szerint azonban mostanra már alaphelyzetben nincs jelen a vírus, így a fertőzés veszélyt jelent az állományra.
- Ötven évvel ezelőtt a fertőzött állatokból származó termékek értékesítése szélesebb körben elfogadott volt. Az Európai Unió létrejöttével és az élelmiszer-biztonsági szabályok szigorításával azonban ez a helyzet megváltozott.
- Az egykor értékesíthető fertőzött állati termékek mára elvesztették piaci értéküket, mivel a fogyasztók és az élelmiszerpiac is egyre szigorúbb minőségi követelményeket támaszt. A fogyasztói bizalom csökkenése miatt az érintett ágazatok veszteségei jelentősek lehetnek. A gazdálkodók szempontjából az intézkedések elkerülhetetlen költségekkel járnak, és hosszú távon befolyásolják az ágazat fenntarthatóságát.
Az elmúlt fél évszázadban jókora változások történtek az állattenyésztésben, így az ötven évvel ezelőtti gyakorlatok aligha nevezhetők irányadónak. A modern mezőgazdasági rendszerekben minden tényező pontos kalkuláción alapul, és a megfelelő intézkedések elhanyagolása súlyos következményekkel járhat a termelés és a piac szempontjából egyaránt – foglalta össze az intézet.
Ragadós száj- és körömfájás: a Nébih szerint nagy az állattartók felelőssége – ezt kellene tenniük
A Nébih szerint az állattartóknak is nagy a felelősségük a járvány elleni védekezésben. A ragadós száj- és körömfájás kapcsán számos ajánlást be kell tartani.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.