Az infláció és a forint fogságában őrlődhet továbbra is Varga Mihály és az új jegybanki vezetés

Jelenleg semmi nem szól a monetáris kondíciók lazítása mellett – ezt mondta a Világgazdaságnak Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza. Kedden ugyanis ismét ülésezik a Magyar Nemzeti Bank monetáris tanácsa, amely, ahogy legutóbb, a márciusi kamatdöntéskor, ezúttal is a kamattartás mellett teheti le a voksát. Tavaly szeptember óta ez lehet a hetedik egymást követő hónap, hogy szünetelteti a kamatvágásokat a jegybank, így továbbra is 6,50 százalék maradhat az alapkamat.

A jegybank is megüzente: szó sem lehet kamatcsökkentésről

Regős Gábor emlékeztetett rá: az MNB is kinyilvánította azt, hogy az alapkamat a közeljövőben nem változik, és rendre szigorú üzeneteket küld a piac számára. De nem szól az irányadó ráta csökkentése mellett a magas infláció sem, még akkor sem, ha az áprilisi adat már a célsáv teteje körül alakulhat, ebben ugyanis az árrésstopnak nagyjából 1 százalékpontnyi szerepe van. 

– ezzel utalt arra elemző, hogy nemrégiben kisebb meglepetést okozva a Standard and Poor’s hitelminősítő intézet váratlanul rontott az érvényben lévő BBB– kilátásunkon. A magyar szuverén adósbesorolás ezzel egy lépcsőre került a bóvli kategóriától, ugyanakkor a másik hitelminősítőnél még mindig magasabban van az osztályzatunk.

Meglepetés is jöhet az inflációban a következő hónapokban

Annak ellenére, hogy Regős szerint az inflációs várakozások magasan vannak, aminek a letöréséhez az MNB szigorú monetáris politikájára van szükség, lehet pozitív meglepetés az inflációban. Áprilisban minden jel szerint a a fogyasztói árindex visszatérhetett a jegybanki toleranciasáv felső széléhez, azaz a 4 százalékhoz, ami egyértelműen az árrésstopnak köszönhető. 

Ebben az árrésstop mellett legalább akkora jelentősége van a banki és telekommunikációs cégek önkorlátozásának, mint az üzemanyagárak esésének. Az elmúlt három hétben folyamatosan csökkentek az üzemanyagárak, a benzin nagykereskedelmi ára mintegy 30 forinttal esett, így április közepén a legtöbb hazai kúton már 580-590 körüli átlagárakkal lehetett találkozni, ami 60-70 forinttal olcsóbb a januári csúcsnál. Bár az utóbbi napokban volt korrekció, de az lényegében átcsúszhatott a következő hónapra, ugyanis a KSH esetében minden hónap 20-ig tart az adatfelvétel.

A forint érzékenyen reagál a vámháborús hírekre

Regős arra is felhívta a figyelmet, hogy a legkritikusabb pont egy olyan, kis, nyitott gazdaság esetében, mint a magyar, mindig az árfolyam, és különösen igaz ez a gyengélkedő és emellett rendkívül volatilisen mozgó, a hírekre érzékenyen reagáló forintra. Az elmúlt évek gyengülő trendje nyomán ráadásul elindult a gazdaság euronizációja, ez pedig azt jelenti, hogy a háztartások számára, akik viszont forinttal fizetnek, még inkább kulcskérdés az árfolyam alakulása, hiszen az infláció árfolyam-rugalmassága jócskán megnőtt az elmúlt években.

Épp ezért a vámháborúra mint kockázatra érdemes tekinteni. Jelenleg még mindig nagyon sok a bizonytalanság, nem tudjuk, hogy mi lesz a vámok végleges szintje. Az, hogy az Egyesült Államok vámokat vet ki Európára, még nem érinti különösebben a magyar inflációt. A közgazdász szerint a kérdés itt inkább az, hogy az Európai Unió vet-e ki viszontvámokat, hiszen ez az, ami az európai országok, így Magyarország inflációjára is hat. Ezzel együtt drasztikus hatásra itt nem számít, mivel az importoldalon az Egyesült Államok súlya nem túl nagy.

Továbbra is sok múlik a Feden

Az sokkal izgalmasabb kérdés, hogy a nagy jegybankok, mint a Fed és az EKB, milyen döntéseket hoznak a következő hónapokban. A május 6–7-i időszak pont ezért lesz kritikus a monetáris politika szempontjából, hiszen ekkor:

• nemcsak a Fed és az EKB, 
• de a lengyel és a cseh jegybank döntéshozói is üléseznek. 

A Fed esetében a piac arra számít, hogy most még nem, de a következő ülésen már csökken az alapkamat. Trump egyértelműen kamatcsökkentést szeretne, emiatt ment neki Jerome Powell elnöknek a napokban, a nagy kérdés, hogy a jegybank mennyire hallgat rá.

Az elemző szerint, ami talán ennél is érdekesebb, az a lengyel jegybank várható lépése. Lengyelországban a kamat 2023 októbere óta nem csökkent 5,75 százalék alá, a kockázati megítélésük viszont kedvezőbb nálunk. Bár március végéig úgy tűnt, hogy egyelőre nem is várható kamatcsökkentés – esetleg az év vége felé –, április elején a jegybank kommunikációja azonban lazábbá vált, és ez alapján nem zárható ki, hogy már május elején beindul az újabb lazítás, így nem kizárt az sem, hogy a lazítás mértéke rögtön 50 bázispont lesz.

Lehet, hogy idén egyáltalán nem lesz kamatvágás?

Mindez magyar szempontból azért lényeges, mert ezekkel a kamatvágásokkal a magyar kamatelőny növekszik, ez pedig erősítőleg tud hatni a forintra. „Ez viszont nem tesz lehetővé itthon kamatcsökkentést, tekintettel az inflációs folyamatokra, a forintárfolyamra, az inflációs várakozásokra, illetve a választások előtt-után bekövetkező költségvetési lazítástól való félelmekre” – figyelmeztetett az elemző, aki 

Szerinte a kamatemelést talán sikerül megúszni, annak ellenére, hogy piac egyébként az elmúlt hónapban mintha várt is volna valami hasonlót a jegybanktól, ám a vártnál kedvezőbb márciusi inflációs adat nyomán ez a várakozás most elmúlóban van.