Felfedte terveit a kormány: több változást is hoz a tavaszi adócsomag – így változik meg az életünk

Benyújtotta az Országgyűlésnek a tavaszi adócsomag tervezetét a Nemzetgazdasági Minisztérium, a javaslat több adónemmel kapcsolatban is tartalmaz módosításokat. Az EY szakértői közleményben gyűjtötték csokorba a legérdekesebbeket.

„Az adócsomag egyik célja, hogy egyes, eddig kormányrendeletben szabályozott rendelkezéseket törvényi szintre emeljen, valamint igazodjon az uniós elvárásokhoz és a gazdasági környezet változásaihoz” – emelte ki Módos András, az EY adó- és jogi tanácsadással foglalkozó üzletágának vezetője.

Hozzátette, hogy a javaslat több területen is jelentős átalakításokat hoz:

• a társasági adózás területén kedvezően változnak egyes adókedvezmények feltételei,
• bővülnek az áfaalanyok adatszolgáltatási kötelezettségei,
• és változik a globális minimumadó egy fontos részletszabályai is.

Mivel a módosítások zöme a kihirdetést követően már hatályba is léphet, emiatt a szakértők szerint különösen fontos, hogy a vállalatok időben megismerjék a tervezetet, és megfelelően reagáljanak az őket érintő változásokra.

Törvényi szintre emelkedik több adónem is

Több, eddig rendeleti szinten szabályozott különadó (például a hitelintézetek, biztosítók, kőolajtermék-előállítok és a kiskereskedelem adóterhei) törvényi szintre kerülnek, így meghosszabbított, esetenként határozatlan idejű alkalmazási időszakkal számolnak. A biztosítók számára például megmarad a pótadó fizetési kötelezettség 2026-ig. A hitelintézetek esetében a 2026. adóévre vonatkozó adóalapot a 2024. adóévi beszámoló adatai alapján kell meghatározni, az adó mértéke 20 milliárd forint adóalapig 8 százalék, az e feletti összegre pedig 20 százalék.

Új tranzakciós illeték érkezik az e-pénzszámlákra. A tervezet szerint a pénzügyi tranzakciós illeték ezentúl kiterjed az elektronikus pénzszámlák terhére végrehajtott műveletekre is, új kötelezettséget teremtve az érintettek számára.

A cégeknek figyelniük kell, sok változás érinti őket

A határon átnyúló átalakulással belföldi illetőségűvé váló társaságok 75 napon belül bejelenthetik a korábban szerzett részesedéseiket. A javaslat egyértelműsíti, hogy a leválás kedvezményezett eszközátruházásnak minősül, és részleges nemteljesítés esetén az adóalap arányosan módosítható lesz. Emellett a k+f-tevékenység után igénybe vehető adóalap-csökkentés felső határa 150 millió forintra emelkedik.

Az áfaalanyok adatszolgáltatási kötelezettségei bővülnek 2026. szeptember 1-jétől, és a kötelező nyugtaadat-szolgáltatás bevezetését is ugyanerre az időpontra halasztják. Összességében az áfaalacsony adminisztratív kötelezettségek emelkedni fognak.

A globális minimumadó kapcsán módosul a kiegészítő adóalanyiság bejelentésének határideje, és számviteli előírás jelenik meg a várható kiegészítő adófizetési kötelezettség passzív időbeli elhatárolására. Ez az új szabályozás a nemzetközi megfelelés és átláthatóság irányába tett lépés, összhangban van az EU-s jogszabályokkal.

Sok cég fellélegezhet kicsit, ugyanis az adócsomag elfogadása esetén a fenntarthatósági jelentéskészítési kötelezettségek hatálybalépését két évvel elhalasztják, így a vállalkozásoknak több idejük lesz a felkészülésre.

Tovább bővülhet az anyák szja-mentessége

A korábbi bejelentéseknek köszönhetően új kedvezmények lépnek hatályba a 30 év alatti anyák, a két- és háromgyermekes anyák, valamint a gyermekgondozási ellátásban részesülők számára. Az érvényesítési sorrend is módosul, igazodva a hatálybalépéshez.

Bár kevesebbeket érintő, de fontos változás, hogy új szabályozás vonatkozik majd a több adózót érintő láncügyletek ellenőrzésének határidejére. Ilyen esetekben a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) az ellenőrzési határidőt a megbízható adózóknál 365 napra, de egyes esetekben akár 540 napra is, míg más adózóknál eleve 540 napra hosszabbíthatja meg.