Hatékonyan mérsékli az inflációt, de a kiskereskedők és a feldolgozók nincsenek kibékülve az árréscsökkentéssel

Háromezerrel csökkent 2023-ban az élelmiszer és élelmiszer jellegű vegyes üzletek száma, majd 2024-ben további ezerkétszázzal esett. Most körülbelül 31 ezer ilyen üzlet működik Magyarországon – mondta a Tej Szakmaközi Szervezet és Terméktanács rendezvényén Zséli Ilona, a terméktanács kiskereskedői tagja, a Reál Élelmiszer Kft. beszerzési vezetője. Az élelmiszer és élelmiszer jellegű vegyes üzletek forgalma 2023-ra 1200 milliárd forinttal, majd 2024-re további 500 milliárd forinttal nőtt, ez így most 9445 milliárd forint. Ezekre jön rá az árrésstop hatása.

Zséli Ilona beszélt arról is, hogy az élelmiszer-infláció

• januárban 6,
• februárban 7,1,
• márciusban 7, majd
• áprilisban 5,4 százalék volt.

Tavaly az előző évhez képest az élelmiszer ára mindössze 2,8 százalékkal emelkedett, a második negyedévtől deflációt tapasztalhattak. Ebben az elmúlt négy hónap ártrendje is hasonló képet mutat.

Az árrésstop hatott, vagy valami más?

Az egy évvel ezelőtti fogyasztói árakhoz képest azonban idén február-márciusig jelentős volt a drágulás, ami az inflációban meg is látszott, de áprilistól már mérhető egy szignifikáns árcsökkenés. Mint mondta, a feldolgozói átadói árak is hasonló trendeket mutatnak, a trendforduló március végén, április elején jött el. (Az árrésstopot egyébként első körben harminc alapvető élelmiszerre vezette be a kormány, március 17-én.)

Az árrésstop célja elméletileg az infláció csökkentése, a gyakorlatban azonban egy olyan beavatkozás az árképzésbe, amely csökkenti az érintett kereskedők nyereségét, vagy tovább növeli az eddig elszenvedett veszteségeket, és ezáltal a működésüket is veszélyezteti – jelentette ki. Egyes érintett termékek esetében felborultak a forgalmi arányok, és kiszámíthatatlanná vált a piac, ami állítása szerint foghíjas polcokat is eredményezett. Ha a kereskedők veszteségesek, akkor nem tudnak beruházni, fejleszteni, de még akár a puszta fennmaradásuk is bizonytalanná válik – sorolta.

– jelentette ki. Indoklása szerint az intézkedés

• korlátozza a vállalatok fejlesztési lehetőségeit,
• lassítja az innovációk bevezetését,
• hosszú távon ellehetetleníti a működésüket.

Másrészt pedig döntően olyan termékcsoportokat érint, ahol kicsi az árrugalmasság, ezért az alacsony ár nem jár együtt a forgalom stabil növekedésével. Viszonylag rövid szavatosságú termékekről beszélünk, nyilván senki nem fog három hónapi készletet felhalmozni belőlük – magyarázta.

Az infláció kordában tartása minden piaci szereplő elemi érdeke, de ehhez ellátásilánc-szinten kell feltárni és kezelni az áremelkedést előidéző okokat, meghagyva a vállalkozások számára a piaci logika alapján történő döntési szabadságot.

Több párizsi fogy

Az árrésstopról egy konferencián az élelmiszer-feldolgozók is megemlékeztek. Ruck János, a Gallicoop vezérigazgatója szerint például az árrésstop nem volt komolyabb hatással a fogyasztásra. Egy-egy termékkörön belül viszont átrendeződést hozott az intézkedés: például több párizsit vesznek a vásárlók, szerinte azonban ez a feldolgozóknak kevésbé éri meg. A pulykamellnél nem tapasztaltak nagy változást, mivel ezen nem volt akkora árrés. Az azonban szembetűnő, hogy ismét feszült lett a viszony a kereskedők és a beszállítók között.

Éder Tamás, a Felelős Élelmiszergyártók Szövetsége (FÉSZ) elnöke pedig arra hívta fel a figyelmet, hogy az árréstop bevezetése következményeként teljesen nyilvános lett a cégek árképzési stratégiája, ami valóban konfliktusokat eredményezett. Emellett pedig 

ugyanis ezeknél a kereskedők kénytelenek voltak csökkenteni az árakat, emiatt pedig szinte ugyanannyiba kerültek, mint a saját márkásak.