Doktori képzés – új időszámítás kezdődik, három szint lesz és több ösztöndíj

Új időszámítás kezdetéről beszélt a doktori képzésekben szombati budapesti sajtótájékoztatóján a kulturális és innovációs miniszter. Hankó Balázs elmondta: több pénzhez juthatnak majd a jövőt alkotó és alakító fiatalok.

A miniszter kiemelte: itt az ideje, hogy „újat lépjünk” a doktoranduszképzésben, aminek révén 

Háromszintű doktori képzés lesz

• A kutatói kiválósági doktori képzésről szólva a miniszter elmondta: 40 milliárd forintra emelték a Nemzeti Kutatási Kiválósági Programot, amelyben 300-350 doktori álláshelyet hoznak létre. 

Itt a legkiválóbbak vehetnek részt kutatásokban, és ebből bruttó 600 ezer forint lesz a havi minimálisan biztosított jövedelmük.

• A kooperatív doktori képzés esetében, amelyben a doktorandusz egyszerre dolgozik – egyetemen, kórházban, fejlesztőcégnél – és végzi doktori képzését, havi nettó 250 ezer forintra emelik az állami ösztöndíjat. Ez azt jelenti, hogy a doktoranduszok minimum a kooperatív képzésnek köszönhetően két helyről, nettó 400 ezer forintot tudnak majd hazavinni. Az előírt négyéves képzési időre járó állami ösztöndíjat az előbb teljesítők is megkapják. 

Ha valaki például két év alatt szerzi meg a PhD minősítését, akkor is a teljes négy évnyi ösztöndíjat megkapja – hozott egy példát a miniszter, megjegyezve: 

Erősítik a műszaki, természettudományos, mérnöki, informatikai és agrárképzést, valamint az egyetemi autonómiát. 

továbbá alkalmazza-e a kreditrendszert a doktori képzésekben.

Megkérdezték a doktoranduszokat is

Az új modell „jó alapjairól” szólva elhangzott:

12 magyar egyetem van a világ legjobb öt százalékában. Továbbá az elmúlt tíz évben ötven százalékkal növelték a doktoranduszok létszámát és megduplázták a kutató-fejlesztők létszámát. 

• Jelenleg egymillió lakosra 6500 kutató-fejlesztő jut, 
• 2030-ra cél, hogy egymillió lakosra 9 ezer kutató-fejlesztő jusson majd.

Molnár Dániel, a Doktoranduszok Országos Szövetségének elnöke elmondta: a doktoranduszok jelenlegi helyzetéről, a kihívásokról és a doktori képzés fejlesztési lehetőségeinek témakörében egy országos felmérést végezte, amelyben több mint 1300 doktorandusz vett részt 26 felsőoktatási intézményből.

További szintén 45 százalék pedig kedvezőbbnek tartja a tudományos és szakmai előrehaladása szempontjából a munkavállalói jogviszonyt, és 9 százaléka a projektmunka jellegű megbízást preferálja.

A doktoranduszok többsége a sikeres doktori végzést követően a felsőoktatási oktatói, kutatói munkakörben szeretne elhelyezkedni. 

A tudományos kutatási projektek az egyik fő foglalkoztatói lesznek a jövőben a doktoranduszoknak a kutatói kiválósági képzésben – mondta Domokos Péter kutatóprofesszor, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal tudományos társelnöke. 

Nagyon gyors ütemben fel lehet építeni a rendszert, tehát 2026-tól, de egy átmenettel már a mostani szeptemberi indulástól ezt el lehet kezdeni felépíteni – hangzott el.