Zeneakadémia: a hallgatók az itt megszerzett tudással olyan világútlevélhez jutnak, amellyel bárhol megállják a helyüket

A közelmúltban jelent meg az angol székhelyű Quacquarelli Symonds (QS) friss felsőoktatási szakterületi rangsora, amelyben igen előkelő helyen végzett a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem. A Zeneakadémia a 24. helyre került az előadóművészeti rangsorban, ezen belül a 12. helyre jutott fel a zenei képzésterületi világranglistán, három helyet javítva a tavalyihoz képest.

Miként értékeli a Zeneakadémia az elért eredményt? 

Az idei helyezésünk rendkívüli eredmény, nem csupán azért, mert más magyar felsőoktatási intézmény a Zeneakadémián kívül nem került saját szakterületén az első száz közé. Mi tudjuk, hogy nem a hazai vagy az európai egyetemekkel kell tudnunk felvenni a versenyt, hanem a „világligában” kell eredményesnek lennünk. Az előadóművészeti rangsorban elért 24. helyezés azért igen értékes, mert itt valamennyi színházművészeti vagy táncművészeti egyetem, fim- és zeneművészeti akadémia összesített listáján szereplünk igen előkelő helyen. A tisztán zenei képzést nyújtó egyetemek között pedig – a tavalyi eredményt is felülmúlva – a 12. helyen állunk úgy, hogy a rivális intézmények költségvetése többszöröse a Zeneakadémiáénak. 

A Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem a listán többek közt

• a Yale, 
• a montreáli McGill Egyetem és 
• a szentpétervári konzervatórium 

társaságában található, és maga mögé utasított olyan rangos intézményeket, mint a lyoni Conservatoire, a svéd és a norvég zeneakadémiák, valamint a zürichi, lipcsei és a berlini zenei egyetemek, továbbá a kelet-közép-európai zeneakadémiák. 

Miért jelentős ez az intézménynek és az országnak?

Úgy gondolom, hogy külföldön a Liszt Academy brand rendkívül megerősödött az utóbbi években, komoly tisztelet és elismerés övezi az egyetemet Európában, az Atlanti-óceán túloldalán és a Távol-Keleten egyaránt. Meggyőződésem, hogy a kiváló oktatóinknak, kutatóinknak, művésztanárainknak köszönhetően elért, nagyszerű eredmény az országimázs építésének is fontos építőeleme.

Hányféle szak működik ma a Zeneakadémián? Mennyi képzés közül választhatnak a diákok?

Előadó- és alkotóművészeti alapképzésen 2 szakon 51 szakirány; mesterképzésen 12 szakon 35 szakirány, a pedagógusképzési területen 35 szakirány, de a szakpárokkal együtt 122 érhető el. Az egyetem méretéhez képest ez rendkívül magas szám, de ezzel tudjuk biztosítani, hogy a zenei előadó- és alkotóművészet, a zenepedagógia, valamint a zenetudomány szakok révén teljes kínálatot nyújtsunk. Emellett szakirányú továbbképzéseket biztosítunk 6 szakon, a legtehetségesebb hallgatóink pedig a graduális képzést követően a doktori iskolánkba jelentkezhetnek. Doktori képzést a Zeneakadémia két tudomány-, illetve művészeti területen kínál, összesen 11 programmal.

Évente mennyien jelentkeznek? Hogyan néz ki a külföldiek-magyarok aránya, látható-e ebben valamiféle tendencia?

A jelentkezők létszámában az európai trendekhez hasonlóan sok éven keresztül lassú csökkenés volt megfigyelhető, idén azonban ismét nőtt a jelentkezők száma. A túljelentkezés aránya 2024-ben néhány szakunkon hatszoros volt, összességében átlagosan kétszeres túljelentkezés figyelhető meg. A külföldi hallgatók aránya a Coviddal terhelt évek után visszaállt a korábbi szintre, a graduális képzésben stabilan 20 százalék feletti, a tavalyi tavaszi félévben 23,3 százalék volt. Ezzel az aránnyal a Zeneakadémia a hazai felsőoktatási intézmények között dobogós helyen áll. Mindez nem egy kényszer-nemzetköziesítési folyamat eredménye, ugyanis nem szempont, hogy a jelentkező külföldi vagy magyar, a felvételi eljárás során kizárólag a tehetség az értékelés alapja. Személyes véleményem szerint ez az arány ideálisnak mondható, hiszen így még megőrizhető Liszt Zeneakadémiájának sajátos arculata, a mély gyökerekkel rendelkező iskolák, mint a zongora-, a zeneszerzés-, a vonós-, a fúvós-, az énekesképzés jellegzetesen csak ránk jellemző sajátosságai. 

Számos nyugat-európai zenei felsőoktatási intézmény küzd a demográfiai lejtmenet nehézségeivel, és folytat kényszerű harcot a hallgatók pótlására külföldről. Azt tapasztaljuk, hogy ők komoly presztízsveszteséget szenvedtek el, elveszett a képzésükben az a csak rájuk jellemző egyediség, amiért a jelentkezők őket választanák. A Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem egyedisége, az általunk kínált világszínvonalú képzés vonzó a tengerentúli vagy a távol-keleti jelentkezők körében is. A végzett hallgatók az itt megszerzett tudással és diplomával olyan világútlevélhez jutnak, amellyel a nemzetközi művészeti életben bárhol megállják a helyüket.

Jókora fejlődés tapasztalható minden felsőoktatási képzési területen napjainkban. Sokfelé megjelennek az új technológiák, például a mesterséges intelligencia (MI), a virtuális és kiterjesztett valóság (VR/AR), az online és hibrid oktatás, az adaptív tanulási rendszerek, a neurotechnológia és a biofeedback. Mennyire jellemző ez egy zeneművészeti intézménynél?

A mesterséges intelligencia fejlődése – nevezzük így, bár a jelenlegi keresőalapú szöveg-, zene- vagy képgenerálás még messze nem tekinthető intelligenciának – a digitális kultúra evolúciójának természetes része. Mi is felismertük ennek jelentőségét, ezért munkacsoportot hoztunk létre azzal a céllal, hogy feltárjuk ennek az új médiumnak a lehetőségeit az oktatásban. Abban biztos vagyok, hogy a mesterséges intelligencia nem fogja kiváltani egy élő koncert élményét, az „itt és most” megszülető katartikus pillanatokat, ugyanakkor nagyon sok területen már most jelen van az életünkben. 

Az MI-alapú eszközök széles körben fogják tudni, vagy már most képesek helyettesíteni a humán aktivitást, ezért valószínűleg elkerülhetetlen lesz a szellemi produktumok újradefiniálása. Anélkül, hogy a munkacsoport által végzett munka eredményeit megelőlegezném, abban szinte biztos vagyok, hogy a felsőoktatásban a tantárgyi struktúrára jelentős hatással lesz a mesterséges intelligencia integrálása.

Hogyan látják a Zeneakadémiát a jövőben? Megjelentek-e, megjelenhetnek-e új képzések, szakok?

A Zeneakadémia szakstruktúráját és képzési kínálatát folyamatosan felülvizsgáljuk, és ha szükséges, módosítunk rajta. A közeljövőben várható rektorválasztás meghatározó lesz az esetleges új képzési irányok kijelölésének vonatkozásában, ezért jelenleg erről nem időszerű beszélnünk.