Megugrott Magyarország kitermelése – kiderül, hogy áll hazánk energiabiztonsága

Gázból és kőolajból is tovább nőtt a belföldi kitermelés 2025 első negyedévében. Magyarország energiaszuverenitását és a magyar fogyasztók ellátásbiztonságát a lehető legnagyobb arányban a hazánkban elérhető forrásokra érdemes alapozni. Az importkitettségek csökkentése érdekében a megújulók lendületes térnyerése mellett a fosszilis energiahordozók hazai kitermelését is fokozni kell – derült ki a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága (SZTFH) és az Energiaügyi Minisztérium (EM) közös közleményéből.

Kiemelték, hogy idén januártól márciusig gázból és kőolajból egyaránt többet hoztak felszínre a magyarországi mezőkből, mint 2024 azonos időszakában:

• A földgáz esetében kis többlettel ismétlődött meg a tavalyi első negyedéves teljesítmény. A közel 480 millió köbméteres kitermelésből a legkedvezőbb adatot a március hozta, több mint 170 millió köbméterrel.
• Kőolajból mintegy ötödével emelkedett a mutató, kevesebb mint 250 ezer tonnáról majdnem 300 ezer tonnára. Itt is a negyedév utolsó hónapja volt a legerősebb, több mint 104 ezer tonnás eredménnyel.

A közlemény szerint ezzel folytatódik a tavalyi trend, ugyanis a 2023-as 1,76 milliárd köbméterrel szemben 2024-ben mintegy 1,9 milliárd köbméter földgázt hoztak felszínre hazánkban. Ami a kőolajat illeti, Magyarország felülmúlta az 1 millió tonnát, ezt a mennyiséget legutóbb húsz évvel korábban, 2004-ben sikerült meghaladni.

Bányászati koncessziókkal növelnék tovább az energiakitermelést

Az Energiaügyi Minisztérium a további előrelépés érdekében öt év szünet után hirdetett meg tavaly ősszel újabb bányászati koncessziókat. Az eredményes eljárások alapján hat területen, Buzsák, Csongrád, Hatvan, Kiskőrös, Kiskunhalas és Tamási település térségében indulhat meg a szénhidrogének kutatása, kitermelése és hasznosítása. A szaktárca a kiírás kedvező tapasztalatai alapján újabb koncessziós felhívások idei meghirdetését tervezi.

„A zöldenergia hasznosításában minden várakozást felülmúló sikereket értünk el. Az időjárásfüggő megújuló kapacitások már túlnőtték a 8 gigawattot. A napenergia részaránya az áramtermelésben Magyarországon volt a legmagasabb a világon 2024-ben. A fosszilis energiahordozókra azonban hosszabb távon is szükségünk lesz. A belföldi földgázkitermelés tavaly az éves felhasználás több mint ötödét fedezte, de az import nélkülözhetetlen a gazdaság működéséhez” – jelentette ki Czepek Gábor, az Energiaügyi Minisztérium miniszterhelyettese.

Hozzátette, hogy a 440 milliárd forintos Jedlik Ányos Energetikai Programban sokszínű pályázati lehetőségekkel segítik a hazai vállalkozásokat energiahatékonyságuk javításában, működésük zöldítésében. A külső kitettségek mérséklését egyebek mellett a földhő és a biogáz fokozott hasznosításával, a távhőtermelés és -szolgáltatás korszerűsítésével, megújuló alapokra helyezésével mozdítanák elő.

„2025 első negyedévének termelési és bányajáradék-bevételi adatai igazolják, hogy az új alapokra helyezett bányajáradék-fizetési szabályozás beváltja a hozzá fűzött reményeket. A szabályozás kettős célja, az állami bevételek garantálása és a kitermelési mennyiségek növelése mellett kiemelt szándékunk volt a hazai szénhidrogén-bányászatban működő vállalkozások beruházásainak ösztönzése is. Bízom benne, hogy az év hátralevő részében hasonlóan jó eredményekre számíthatunk a hazai szénhidrogén-bányászattól” – foglalta össze Nagy László, a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága elnöke.