Újraírja a magyar energiaipart a Jedlik Ányos-program

Az állam a Jedlik Ányos Energetikai Program keretében tíz kiíráson keresztül összesen 440 milliárd forinttal támogatja a vállalkozások energetikához kapcsolódó fejlesztéseit. A program megvalósításával látványosan megváltozik a hazai energiatermelés és -felhasználás összetétele, de a lényeg az, ami ezzel elérhető: nagyobb energia-önellátás, zöldebb energiatermelés, erősödő vállalati versenyképesség.

Még több hazai olajra és gázra van szükség

Az energiaszuverenitás érdekében az egyik fő cél, hogy növelni kell a hazai szénhidrogén-termelést. Sokéves csökkenés után a fordulat – a 2013 és 2019 közötti kötött koncessziós szerződéseknek köszönhetően – már tavaly bekövetkezett, amikor közel 1,9 milliárd köbméter földgázt és húsz év után ismét 1 millió tonnánál több olajat bányásztak Magyarországon. A további felfutást az Energiaügyi Minisztérium (EM) által tavaly öt év szünet után meghirdetett újabb bányászati koncessziók ígérik. Az eredményes eljárások alapján hat területen, Buzsák, Csongrád, Hatvan, Kiskőrös, Kiskunhalas és Tamási települések térségében indulhat meg a munka. A legalább húsz évre szóló koncessziókat

• a Hatvan- és Kiskőrös-közeli területekre a Mol Nyrt. nyerte el,
• Buzsák és Tamási területére a Mol és a TPOC Ltd.,
• Csongrádban a HHE Group Kft. volt a befutó,
• Kiskunhalason pedig a CanCambria Hungary Kft.

Nem érkezett ajánlat a Kalocsa és Tab közelében lévő területekre.  

A Jedlik Ányos-program célul tűzte a távhő zöldítését

A Jedlik Ányos Energetikai Program három kiírással segíti majd a geotermikus energia fokozott felhasználását. A távhőtermelők együtt 51 milliárd forintot igényelhetnek a távfűtési rendszerek megújuló alapú korszerűsítésére. Egy nyertes pályázatra legalább 200 millió és legfeljebb 3,5 milliárd forint ítélhető meg. A pénzből létesíthetnek például hőszivattyús megoldást, hasznosíthatják a hulladékhőt, vagy hőtárolót telepíthetnek. A többszakaszosra tervezett pályázat a társadalmi egyeztetés után már tavasszal elindulhat.  

Költeni kell a meglévő rendszerek javítására, karbantartására is, mert a hazai rendszerek hővesztesége 10-12 százalékos. Felújítás, szigetelés és más korszerűsítések nélkül a meglévő hőtermelés már nem is bővíthető. A távhőszolgáltatók e fejlesztéseire szánt támogatási keret 45 milliárd forint. Ebből 25 milliárd forint fordítható az energiahatékonyság fokozására, 20 milliárd forint pedig a megújulóenergia-alapú hőforrásokra, hulladékhő-hasznosításra és a meglévő távhővezetékkel való összekapcsolásukra. Egy pályázó minimum 20 millió, de maximum 1,5 milliárd forint támogatást igényelhet. Az éles indulás áprilisban várható.

Meghirdetésekor e két, a zöldebb távfűtést segítő, együtt 96 milliárd forintos támogatást az elmúlt 35 év legnagyobb távhőfejlesztési programjának nevezte Czepek Gábor energiaügyi miniszterhelyettes. A program elemeit március végéig lehetett véleményezni, a pályázatok tavasszal el is rajtolhatnak.

A csővezetékek felújításával, szigetelésével szorítják vissza a hálózati hő- és vízveszteséget.

Magyarországon több mint 210 távhőrendszer lát el mintegy 700 ezer háztartást, mellettük oktatási, szociális és egészségügyi intézményeket, bevásárlóközpontokat, sportlétesítményeket. A felülvizsgált Nemzeti Energia- és Klímaterv a korábbi 21 százalék helyett 30 százalékos megújuló részarány elérését célozza meg 2030-ra a végsőenergia-felhasználásban. A földhő részaránya a hazai távhőtermelésben a 2018-as 5,3 százalékról 8 százalékra nőtt 2023-ra. Más települések mellett Győrött, Miskolcon, Mosonmagyaróváron, Szegeden és Szentesen is jelentős a tiszta energiaforrás aránya a helyi távhőrendszerekben.

Külön fókuszt kapott a földhő hasznosítása

A tavaly elfogadott Nemzeti Földhő Hasznosítási Koncepció intézkedéseivel 2030-ra megkétszerezhető a geotermikus energia hazai felhasználása – közölte Lantos Csaba energiaügyi miniszter az EM és a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága (SZTFH) által a közelmúltban tartott konferencián. A tárca a korábbi pályázatokon több mint 11 milliárd forint támogatást tett elérhetővé a fúrás pénzügyi kockázatainak mérséklésére és meglévő termálkutak korszerűsítéséhez. A Jedlik Ányos-programban három kiírásban csaknem hétszer ennyi forrás (76 milliárd forint) szolgálja majd a földhő fokozott hasznosítását, így a geotermia a hazai zöldgazdaság húzóágazatává válhat.

Nagy László, az SZTFH elnöke a rendezvényen elmondta, hogy a földhő használata tízéves távlatban akár egymilliárd köbméter gáz kiváltását is lehetővé teszi.

A földgáz kiváltását segíti a nagyobb biogáz- és biometán-termelés is

A Jedlik Ányos-programban 40 milliárd forint jut a biogáz- és biometán-termelés ösztönzésére. A társadalmi egyeztetés április 2-án kezdődött, a véleményeket 15-én délig várja a szaktárca. A forrás a biogáz- és biometán-előállító kapacitások építésére és a meglévő kapacitások fejlesztésére igényelhető. A teljes keretből 18 milliárd forint jut kis méretű, óránként 500 köbméternél kevesebb nyers biogázt termelő üzemek számára, elsősorban a zöldenergia saját célú termelését elősegítve. 

Az utóbbira a legnagyobb üzemek specializálódhatnak, mivel a biogáz tisztításának költséghatékonysága a feldolgozott mennyiséggel arányosan javul.  

A nagyvállalatok a beruházási érték kevesebb mint felét, a mikro- és kisvállalkozások közel kétharmadát hívhatják le vissza nem térítendő forrásként. Pályázatonként fő szabály szerint félmilliárd forinttól ötmilliárd forintig igényelhető támogatás. Kis méretű üzemek korszerűsítésénél az alsó és felső határérték 200 millió és 800 millió forint. A fejlesztéseket 2028 végéig kell megvalósítani. A biológiai végterméknek a mezőgazdasági talaj javításán keresztül kell hasznosulnia.

Jól jár néhány napelemes is

A kormány a Jedlik Ányos Energetikai Programban ismét jelentősen támogatja az elosztókat az áramhálózat fejlesztésében. Ezt azzal kapcsolatban tette közzé két hete az EM, hogy a zárolás idejével meghosszabbodik az érintett napelemesek kedvezményes elszámolási jogosultsága. Fő szabály szerint ugyanis a háztartási méretű naperőművek az üzembe helyezésüktől számított tíz éven át tartoznak a kedvezményes szaldó elszámolásba. A kapcsolódó rendelkezések módosításával ez az időtartam a 2024 elejét követően betáplálási korlátozással érintett napelemek esetében a zárolás feloldásától számítandó. A változás a kiserőművek 1 százalékára vonatkozik.

2024-ben a hazai áramtermelés negyedét adták a napelemek, ez a legmagasabb arány nemcsak Európában, hanem az egész világon is a szaktárca mai (április 8-i) Facebook-bejegyzése szerint. Magyarországon mintegy 7800 megawatt napenergia-kapacitás létesült 2025 tavaszára. A hazai időjárásfüggő megújuló beépített teljesítmény idén februárban meghaladta a 8000 megawattot. 

E felfutás azonban komoly kihívások elé állítja a rendszer-üzemeltetőket. Felzárkózásukat 2022 őszétől az új háztartási erőművekre előírt betáplálási korlátozás segítette.