Halmaffia ütötte fel a fejét Magyarországon: akár milliós összeget is adnak egy példányért

A nagy testű halak komoly reklámértéket képviselnek, így a tógazdák érdekében áll, hogy az általuk kezelt tóban minél több ilyen nagy testű hal megtalálható legyen. Ezt sok esetben úgy érik el, hogy feketén felvásárolják azokat az akár 30-40 kilós halakat, amelyeket a Balatonból vagy bármelyik természetes hazai vizünkből fogtak ki. A halászok egy része ebből a kereskedelemből él, mivel egy-egy példány akár több százezer forintot is érhet az illegális kereskedelemben – mutat rá szerdai cikkében a Szon.

A Nemzeti és Élelmiszer-biztonsági Hatóság (Nébih) általában tehetetlen, mivel a nem hivatalos vásárlásokat csak bejelentés után tudja megakadályozni vagy szankcionálni. Ezt jól szemlélteti, hogy az elmúlt 3 évben összesen 7 nagy testű halat azonosított be az Állami Halőr Szolgálat utólag (fényképek alapján) és további 14 halat értékesítés közben, vagy próbavásárlás során. A szervezet szerint a gyakorlatban azonban több száz vagy akár ezer ilyen vásárlás is történhet évente.

Lévai Ferenc, az Aranyponty Zrt. vezérigazgatója és a sáregresi Rétimajor halgazdaság vezetője a megyei lapnak elmondta, hogy Magyarországon halmaffia van. A nagy testű halakra, azon belül is a pontyokra szakosodott, már-már maffiaszerűen működő csoportok az ország egész területén megtalálhatók kezdve a Balatontól a Dunán át egészen a Tiszáig, beleértve természetesen a Szabolcs-Szatmár-Beregben található Felső-Tisza vidékét is.

– szemléltette a szakértő. Mint elmondta, az orgazdák éjszaka, csapatokban, profi felszereléssel, például éjjellátóval és 2-400 literes vizes tartállyal a terepjáró csomagterében dolgoznak.

Az illegális kereskedelemben részt vevő halászoknak ráadásul a Tisza esetében az átlagosnál könnyebb dolguk van, mivel a környék ritkábban lakott és sok a kikötési lehetőség is a folyóparton.

A nagy halak reklámértéke abban rejlik, hogy a sporthorgászokat azok a halastavak vonzzák, amelyekről tudják, hogy ott úszkálnak méretes példányok. Erről a közösségi médiában tájékozódnak, majd miután ők is kifogtak onnan egy ekkora halat, büszkén pózolnak vele, visszaengedik az állatot a vízbe, majd a képet a közösségi oldalukra feltöltve tovább népszerűsítik a helyszínt.

Ez azonban akár le is buktathatja a tógazdát. Lévai Ferenc példának hozta fel azt az esetet, amikor a közösségi médiába egy olyan hal kifogásáról töltöttek fel fényképet, amelynek egy másik tóban kellett volna úszkálnia. Az eredeti tulajdonos azonnal nyomozást rendelt el, így derült ki, hogy a halát ellopták. Az ügynek rendőrségi következménye lett.

– mutatott rá Lévai Ferenc. 

A hatósági felügyeletet helyi szinten a halőrök látják el, akik felet a Nébih által működtetett Állami Halőr Szolgálat áll, a bejelentéseket náluk lehet megtenni.