Hatalmas az érdeklődés a HU-rizont-pályázatok iránt
Óriási az érdeklődés az idén második alkalommal meghirdetett HU-rizont Program iránt, melynek célja, hogy a magyar egyetemek nemzetközi élvonalbeli intézményekkel közösen fejlesszenek megoldásokat a társadalom és a gazdaság legégetőbb kihívásaira – derül ki a programot meghirdető Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFI Hivatal) szerdai közleményéből, mely szerint a tavalyi 112 után idén már 132 pályázat érkezett be, 51 milliárd forint összesített támogatási igénnyel.
A HU-rizont válasz arra, hogy a magyar egyetemeket kizárták az Ersamus és a Horizont programból
A közlemény emlékeztet, hogy Magyarország innovációs stratégiája, a Neumann János Program meghatározta azt a célt, hogy a magyar tudományos és kutatási ökoszisztémát még erőteljesebben be kell ágyazni a nemzetközi, tudományos vérkeringésbe. A teljes mértékben hazai finanszírozású Pannónia és HU-rizont Programot a kormány az egyetemeink Erasmus és Horizont programból történő kizárására válaszul indította el.
Ezek közül
a nyolcmilliárd forintos keretösszegű HU-rizont Program célja, hogy a magyar egyetemek a világ legjobb egyetemeivel és kutatóintézeteivel alakítsanak ki új együttműködéseket a Neumann János Program három fókuszterületén.
Ezek
- a digitalizáció,
- a zöldátállás és
- az egészségügyi technológiai fejlesztések.
A program keretében a magyar felsőoktatási intézmények a világ top 100-as egyetemeivel dolgozhatnak együtt, mint például a Stanford, az Oxfordi Egyetem, a King’s College vagy a Szöuli Nemzeti Egyetem.
Hamarosan el is bírálják a pályázatokat
A pályázatok értékelése júniusban kezdődik, aminek során hazai és nemzetközi szakértők a kutatás újszerűsége, a konzorcium szakmai felkészültsége, a fiatal kutatók bevonása és a megvalósítási terv minősége alapján döntenek a pályázatok odaítéléséről. Most 17 hazai és 2 határon túli magyar egyetem összesen 132 pályázatot adott be, több mint 51 milliárd forint összesített támogatási igénnyel.
Ezek a két-három éves kutatási együttműködések hosszú távon is hozzájárulnak a magyar kutatás nemzetközi beágyazottságához és versenyképességéhez.
A támogatás nemcsak a hazai intézmények, hanem a nemzetközi partnerek költségeit is fedezi, a konzorciumokat pedig minden esetben magyar egyetemek vezetik. Tavaly 30 projekt nyert támogatást (köztük például a Debreceni Egyetem a Caltechkel, a Szegedi Tudományegyetem a Cambridge-i Egyetemmel, az Óbudai Egyetem a Stanford Egyetemmel közös projekten dolgozik), a Kulturális és Innovációs Minisztérium pedig akkor az óriási érdeklődés miatt 50 százalékkal, 12 milliárd forintra megemelte a támogatási keretösszeget.
