A tavaszi fagyok tönkretették a kajszi- és a cseresznyetermést. Hogyan tudnak ezzel a helyzettel megbirkózni a kereskedelmi főzdék? Lesz-e idén barackpálinka?
Sajnos az idei tavaszi fagyok drámai károkat okoztak a hazai gyümölcsültetvényekben. A kajszi esetében az ültetvények mintegy 60 százalékánál jelentkezett fagykár, ezen belül pedig körülbelül 90 százalékos pusztulásról beszélhetünk. A fennmaradó területeken is jelentős a kiesés, így mindössze a termőterületek 10 százaléka ígér viszonylag kielégítő termést. Hasonló károkat szenvedtek el az őszibarack-, cseresznye- és almaültetvények is, így gyümölcstermés szempontjából összességében igen gyenge év elé nézünk. Barackpálinka tehát biztosan lesz idén is, azonban a korlátozott mennyiségű barack miatt az alapanyag ára tovább fog emelkedni. Ez már évek óta egy komoly problémát jelent a főzdék számára, hiszen az alapanyagköltségek folyamatosan nőnek, most pedig újabb tetemes drágulásra kell számítani, amit a kereskedelmi főzdék nyilván megpróbálnak érvényesíteni az áraikban.
Vajon sikerülhet ez, tudtak-e például tavaly, illetve idén eddig árat emelni a kereskedelmi főzdék?
Ez főzdénként eltérő képet mutat. Ahol nincsenek előre lekötött szerződések, ott volt némi mozgástér az áremelésre, de a legtöbb esetben a költségek emelkedését nem tudták teljes mértékben áthárítani a fogyasztókra. A lekötött szerződésekkel dolgozó főzdék helyzete különösen nehéz, mivel ott szinte lehetetlen év közben módosítani az árakat. Összességében elmondható, hogy a költségek – különösen az energia-, csomagolóanyag- és alapanyagárak – nagyobbat nőttek, mint amekkora áremelést a piac elviselt volna.
Mekkora volt a magyarországi pálinkaforgalom tavaly, és ebből mennyit tettek ki a kereskedelmi főzdék termékei?
Tavaly 580 ezer hektoliterfok volt a magyarországi pálinkaforgalom, ami gyakorlatilag megegyezik a 2023-as adattal, hiszen akkor ez 581 ezer hektoliterfokot tett ki. Bár a visszaesés nem jelentős, az előző évekhez képest – a Covid-időszakot nem számítva –, ez így is az egyik leggyengébb év volt. Csúcsévnek az egymillió hektoliterfok körüli szint tekinthető, amit az ágazat 2017-ben elért, azóta viszont folyamatos a lejtmenet. Fontos kiemelni, hogy kereskedelmi forgalomba csak a kereskedelmi főzdék termékei kerülhetnek, tehát a pálinkaforgalom 100 százaléka ezekből származik. A magánfőzésben és bérfőzésben előállított párlat nem hozható forgalomba, így ezek nem szerepelnek ezekben az adatokban.
Mi változtathatna ezen a helyzeten?
A pálinkaágazat kilábalása érdekében komoly szükség lenne kormányzati szerepvállalásra – két fő területen is. Egyrészt marketingoldalon támogatásra lenne szükség, hogy a pálinka mint hungarikum új lendületet kapjon a fogyasztók körében, itthon és külföldön egyaránt. Másrészt a magánfőzésre vonatkozó jogszabályok betartásának ellenőrzését kellene szigorítani, ugyanis ez jelenleg súlyos versenyhátrányt okoz a legális, adózott formában működő főzdéknek.
Egy 2023-as rendezvényükön az hangzott el, hogy 2010 óta négyszázötvenmilliárd forint adót csaltak el zugfőzdék. Változott-e a helyzet az illegális, adót elkerülő magánpárlatokkal kapcsolatban?
Sajnos az adóelkerülő magánpárlatok, vagyis a zugfőzés, továbbra is jelentős mértékben rontják a legális főzdék piaci helyzetét. Nincsenek pontos statisztikák arról, hogy ezekből mennyi kerül ténylegesen kereskedelmi forgalomba – hiszen ez illegális –, de a szakmai becslések szerint messze meghaladják az évente bejelentett 5 millió hektoliterfokot. A probléma gyökere az, hogy nem minden magánfőző tartja be a jogszabályokat; az így előállított párlatok pedig gyakran a vendéglátásban is megjelennek, ezzel komoly kárt okozva a hivatalosan működő főzdéknek. Ráadásul, mivel teljesen ellenőrizetlenek, a fogyasztásuk akár egészségügyi problémákat is okozhat. Ennek visszaszorítása érdekében a jogkövető magánfőzők és az illegális zugfőzők közötti különbségtétel mellett a hatósági fellépés megerősítése is elengedhetetlen lenne.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.