Mihályi László: idén is lesz barackpálinka, de a gyümölcs drágulása miatt a főzdéknek is árat kell emelniük
A tavaszi fagyok tönkretették a kajszi- és a cseresznyetermést. Hogyan tudnak ezzel a helyzettel megbirkózni a kereskedelmi főzdék? Lesz-e idén barackpálinka?
Sajnos az idei tavaszi fagyok drámai károkat okoztak a hazai gyümölcsültetvényekben. A kajszi esetében az ültetvények mintegy 60 százalékánál jelentkezett fagykár, ezen belül pedig körülbelül 90 százalékos pusztulásról beszélhetünk. A fennmaradó területeken is jelentős a kiesés, így mindössze a termőterületek 10 százaléka ígér viszonylag kielégítő termést. Hasonló károkat szenvedtek el az őszibarack-, cseresznye- és almaültetvények is, így gyümölcstermés szempontjából összességében igen gyenge év elé nézünk. Barackpálinka tehát biztosan lesz idén is, azonban a korlátozott mennyiségű barack miatt az alapanyag ára tovább fog emelkedni. Ez már évek óta egy komoly problémát jelent a főzdék számára, hiszen az alapanyagköltségek folyamatosan nőnek, most pedig újabb tetemes drágulásra kell számítani, amit a kereskedelmi főzdék nyilván megpróbálnak érvényesíteni az áraikban.
Vajon sikerülhet ez, tudtak-e például tavaly, illetve idén eddig árat emelni a kereskedelmi főzdék?
Ez főzdénként eltérő képet mutat. Ahol nincsenek előre lekötött szerződések, ott volt némi mozgástér az áremelésre, de a legtöbb esetben a költségek emelkedését nem tudták teljes mértékben áthárítani a fogyasztókra. A lekötött szerződésekkel dolgozó főzdék helyzete különösen nehéz, mivel ott szinte lehetetlen év közben módosítani az árakat. Összességében elmondható, hogy a költségek – különösen az energia-, csomagolóanyag- és alapanyagárak – nagyobbat nőttek, mint amekkora áremelést a piac elviselt volna.
Mekkora volt a magyarországi pálinkaforgalom tavaly, és ebből mennyit tettek ki a kereskedelmi főzdék termékei?
Tavaly 580 ezer hektoliterfok volt a magyarországi pálinkaforgalom, ami gyakorlatilag megegyezik a 2023-as adattal, hiszen akkor ez 581 ezer hektoliterfokot tett ki. Bár a visszaesés nem jelentős, az előző évekhez képest – a Covid-időszakot nem számítva –, ez így is az egyik leggyengébb év volt. Csúcsévnek az egymillió hektoliterfok körüli szint tekinthető, amit az ágazat 2017-ben elért, azóta viszont folyamatos a lejtmenet. Fontos kiemelni, hogy kereskedelmi forgalomba csak a kereskedelmi főzdék termékei kerülhetnek, tehát a pálinkaforgalom 100 százaléka ezekből származik. A magánfőzésben és bérfőzésben előállított párlat nem hozható forgalomba, így ezek nem szerepelnek ezekben az adatokban.
Mi változtathatna ezen a helyzeten?
A pálinkaágazat kilábalása érdekében komoly szükség lenne kormányzati szerepvállalásra – két fő területen is. Egyrészt marketingoldalon támogatásra lenne szükség, hogy a pálinka mint hungarikum új lendületet kapjon a fogyasztók körében, itthon és külföldön egyaránt. Másrészt a magánfőzésre vonatkozó jogszabályok betartásának ellenőrzését kellene szigorítani, ugyanis ez jelenleg súlyos versenyhátrányt okoz a legális, adózott formában működő főzdéknek.
Egy 2023-as rendezvényükön az hangzott el, hogy 2010 óta négyszázötvenmilliárd forint adót csaltak el zugfőzdék. Változott-e a helyzet az illegális, adót elkerülő magánpárlatokkal kapcsolatban?
Sajnos az adóelkerülő magánpárlatok, vagyis a zugfőzés, továbbra is jelentős mértékben rontják a legális főzdék piaci helyzetét. Nincsenek pontos statisztikák arról, hogy ezekből mennyi kerül ténylegesen kereskedelmi forgalomba – hiszen ez illegális –, de a szakmai becslések szerint messze meghaladják az évente bejelentett 5 millió hektoliterfokot. A probléma gyökere az, hogy nem minden magánfőző tartja be a jogszabályokat; az így előállított párlatok pedig gyakran a vendéglátásban is megjelennek, ezzel komoly kárt okozva a hivatalosan működő főzdéknek. Ráadásul, mivel teljesen ellenőrizetlenek, a fogyasztásuk akár egészségügyi problémákat is okozhat. Ennek visszaszorítása érdekében a jogkövető magánfőzők és az illegális zugfőzők közötti különbségtétel mellett a hatósági fellépés megerősítése is elengedhetetlen lenne.
