késleltetett adatok
Árfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok
Bejelentést tett a Nemzetgazdasági Minisztérium: majdnem 150 milliárd forint sorsa dőlt el egy pillanat alatt – ezért lépte meg a kormány
Megfelel az Alaptörvény adósságszabályának a 2026. évi költségvetési törvényjavaslat a Költségvetési Tanács értékelése szerint – derül ki a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) hétfői közleményéből, amely szerint a jövő évi költségvetés a békére építve Európa legnagyobb adócsökkentési programját tartalmazza, kiemelten támogatja a családokat és a nyugdíjasokat, valamint jelentős béremeléseket helyez kilátásba annak érdekében, hogy több maradjon a magyar embereknél, ezáltal 2026-ban is mindenki tehessen egy újabb lépést előre. Mindezek keretében a 2026-os költségvetés tartalmazza az édesanyák szja-mentességét, a 13. havi nyugdíjat, a rezsicsökkentés fenntartását és az ágazati béremeléseket.
Így csökken a költségvetési terv alapján az államdósság
A testület a Stabilitási törvény alapján a május 4-i ülésén tárgyalta a 2026-os költségvetési javaslatot, és egyhangúan arra jutott, hogy az megfelel az Alaptörvényben rögzített államadósság-szabálynak. Az államadósság az idei év végén a GDP 73,1 százaléka, a jövő év végén 72,3 százaléka lehet. A Költségvetési Tanácsnak a jövő évi költségvetés kapcsán nincsenek olyan alapvető ellenvetései, amelyek indokolnák a tervezettel kapcsolatban az egyet nem értés jelzését.
A következő évben a kormányzati szektor eredményszemléletű (ESA) hiánya a GDP 3,7 százaléka lehet, ami azt jelenti, hogy a költségvetés kamatkiadások nélkül számított elsődleges egyenlege a 2024. évi tényleges és a 2025. évi várható értékéhez hasonlóan 2026-ban is az egyensúly közelében alakul majd. Ugyanakkor a Költségvetési Tanács a tervezett célok elérésével kapcsolatos kockázatokra is figyelmeztet, mivel a világgazdasági környezet bizonytalansága a szokásosnál is nagyobb mértékű, és a magasabb vámszintek tartós fennmaradása kedvezőtlenül érinti a magyar gazdaság exportszektorát.
A belső fogyasztás húzhatja a magyar gazdaságot
A testület szerint azonban a belső fogyasztás további várható bővülése tompítja a kockázatokat. Ezt a magas foglalkoztatás, a reálbérek emelkedése és a háztartások nettó jövedelmét növelő kormányzati intézkedések is segítik. A kockázatok kezelését azonban nehezíti, hogy az általános tartalékként szolgáló Rendkívüli Kormányzati Intézkedések előirányzata mindössze 50 milliárd forint, amely elmarad a múltbeli szintektől, és a kockázatok mértékéhez képest sem kielégítő nagyságú. Ezért
a Költségvetési Tanács javasolja a Rendkívüli Kormányzati Intézkedések előirányzatának jelentős megemelését.
A tárca közleménye arra is kitér, hogy az ország finanszírozási helyzete stabil és biztonságos, miközben a kormány elkötelezett az erős költségvetési kontroll fenntartása mellett, ami hozzájárul a költségvetési hiány és az államadósság csökkentéséhez. A kormány azért küzd, hogy a háború és a negatív külső európai helyzet mellett is a lehető legnagyobb gazdasági növekedést érje el. Hozzátették, hogy a kormány egyetlen célját sem adja fel, a 2025-ös és a 2026-os költségvetésben minden társadalompolitikai és gazdaságpolitikai célkitűzését végigviszi, így például az anyák szja-mentességét, a kkv-k támogatását szolgáló Demján Sándor Programot és a 150 új gyár programot is maradéktalanul megvalósítja.
A költségvetésre leselkedő külső kockázatok valósak, ezért is növeli a tartalékot a kormány
Mindemellett a közlemény bírálta az Európai Unió gazdaságpolitikáját, mondván, az a háborút támogatja a béke helyett, és az összes rendelkezésre álló pénzt Ukrajnának adja.
A háború elviselhetetlen pénzügyi terhei és Ukrajna jövőbeli csatlakozási lehetősége a magyar gazdaság kilátásait rontják.
A negatív külső környezet tehát a magyar gazdasággal kapcsolatban is rejt kockázatokat. Ugyanakkor nemcsak a növekedést érintő kockázatok ténye, hanem azok jellege, szerkezete is fontos. A növekedés egyik motorját adó hazai fogyasztás stabil, amit a költségvetés áfabevételének alakulása is jól jelez.
Mindezt szem előtt tartva a kormány jelenleg nem lát okot a költségvetést megalapozó makrogazdasági pálya felülvizsgálatára, azt a nyár folyamán tartja célszerűnek megtenni.
Azonban, hallgatva a Költségvetési Tanács szavára, a tartaléknövelésről szóló javaslat kapcsán a Rendkívüli Kormányzati Intézkedések előirányzatát 50 milliárd forintról 192 milliárd forintra növeli.
Ezzel párhuzamosan hasonló mértékű kiadáscsökkentést is végrehajt a tervezetben, így a költségvetés egyenlege nem változik, az ellenálló képessége viszont javul.
A Költségvetési Tanács véleményének birtokában a kormány 2025. május 6-án nyújtja be a 2026-os költségvetést az Országgyűlésnek.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.