Nagy Márton fontos részleteket árult el a háborúellenes költségvetésről – parázs vita a parlamentben

Háborúellenes költségvetésnek nevezte a 2026-os költségvetést Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter a törvényjavaslat szerdai általános vitájában az Országgyűlésben. A tárcavezető azt mondta, a jövő évi költségvetés a Magyarország szomszédjában folytatódó háború káros hatásainak kivédését célozza, és középpontba állítja a gyermekes családok, a fiatalok és a nyugdíjasok támogatását.

A miniszter nyitóbeszédében elmondta, a költségvetés garantálja majd minden magyar család biztonságát és azt is, hogy eközben mindenki képes legyen egy újabb lépést tenni előre. A költségvetés ennek megfelelően garantálja a munkaalapú társadalom, vagyis

• a rekordmagas foglalkoztatottság
• és a rekordalacsony munkanélküliség

előfeltételeit és biztosítja a nemzeti és családközpontú politika továbbvitelét is – tette hozzá. Nagy Márton azt mondta, a kormány jövőre Európa legnagyobb családi adócsökkentési programját hajtja végre, fenntartja a rezsicsökkentést és garantálja a tizenharmadik havi nyugdíj kifizetését, megvédi a munkahelyeket és újabbak megteremtését segíti.

A béremelések és a családok költségvetése lesz a büdzsé 

A 2026-os költségvetés mindezek mellett a béremelések költségvetése is – hangsúlyozta a tárcavezető. Elmondta, jövőre 4,1 százalékos GDP-bővüléssel és 3,6 százalékos inflációval, valamint 3,7 százalékos GDP-arányos hiánnyal számolnak. 2026-ban a tervezett hiány megegyezik a kamatkiadásokkal, a GDP-arányos államadósság a 2024-es 73,5 százalékról jövőre 72,3 százalékra csökken. A költségvetés jövőre 800 milliárd forintot fizet ki a magyar családoknak a lakossági állampapírok kamataira. A miniszter szerint 2026 legfontosabb kérdése: Ukrajnába megy-e a magyarok pénze?

– hangoztatta, s jelezte, a kormány feladata az is, hogy a jövőre tervezett adócsökkentést megvédje Brüsszeltől és Ukrajnától. A fontosabb jövő évi intézkedések közül kiemelte „Európa legnagyobb családi adócsökkentési programját”, a gyermekek után járó családi adókedvezmény megduplázását, a 40 év alatti kétgyermekes édesanyák személyijövedelemadó-mentességét. Nagy Márton azt mondta, a családok támogatására 4800 milliárd forintot, a rezsivédelemre szolgáló 800 milliárd forinttal együtt 5600 milliárd forintot fordítanak.

Nagyon jól járnak az édesanyák: ennyi pénz jut rájuk

Az anyák személyijövedelemadó-mentességére mintegy 377 milliárd forint lesz jövőre, a családi kedvezmény emelésére pedig 290 milliárd forintot biztosítanak, a 25 év alatti fiatalok kedvezményére 237,5 milliárd forintot fordítanak – részletezte. Emlékeztetett arra, hogy a bérmegállapodásnak megfelelően 2026 januárjától 13 százalékkal emelkedik a minimálbér, és biztosítják költségvetésben a hathavi rendvédelmi és honvédelmi fegyverpénzt.

Nagy Márton azt mondta, a kormány azért dolgozik, hogy a magyar gazdaság növekedése a lehető legmagasabb legyen; fellépnek az áremelések ellen, bevezették az árréscsökkentést, a bankok, a biztosítók és a telekommunikációs cégek pedig önként korlátozták a szolgáltatások díját.

Hozzátette, megnyitották a tárgyalásokat a nem támogatott gyógyszerek árának letörése érdekében is. Ismertetése szerint 2026-ban gazdaságfejlesztésre mintegy 5050 milliárd forintot fordítanak, ebből 2200 milliárd forint az uniós, 2850 milliárd forint pedig a hazai költségvetési forrás. Jövőre továbbra is biztosítják a 21 pontos Új Gazdaságpolitikai Akcióterv fedezetét, amelynek célja a jövedelmek vásárlóerejének növelése, a megfizethető lakhatás biztosítása, valamint a Demján Sándor Program keretében a kis- és közepes vállalkozások támogatása. Elmondta, a 2026-ban több száz beruházás indul, illetve folytatódik, többek között a közlekedési infrastruktúra, az oktatás és az egészségügy területén. A beruházások célja a gazdaság dinamizálása és a munkahelyteremtés – közölte, úgy értékelve, a magyar gazdaság bővülése várhatóan felgyorsul 2026-ban.

A miniszter elmondta, hogy a költségvetésben 7700 milliárd forintra növelik a nyugdíjakra és a nyugdíjszerű ellátásokra szánt összeget, ez 500 milliárddal több, mint az idei előirányzat, és azzal számolnak, hogy jövőre nyugdíjprémiumot is fizetnek mintegy 24 milliárd forint összegben. Egészségügyi célokra jövőre 3919 milliárd forint áll rendelkezésre, ez az idei forrásokhoz képest 280 milliárd forinttal magasabb összeg – mondta. Közölte azt is, a honvédelmi kiadások 2026-ban is elérik a GDP 2 százalékát:

Hozzátette, a rendvédelmi kiadások jövőre megközelítik az 1700 milliárd forintot, az oktatásra több mint 4000 milliárd forintot biztosítanak, ami 2025-höz viszonyítva bő 160 milliárd forinttal több. Nagy Márton tájékoztatása szerint kultúrára 653 milliárd forintot különítenek el, az önkormányzatok támogatására pedig mintegy 1419 milliárd forint szerepel a büdzsében, ez 114 milliárd forinttal több, mint a 2025-ös előirányzat.

A Költségvetési Tanács véleménye is számított

Jelezte, hogy az uniós támogatások esetében a 2021–2027-es uniós költségvetési ciklus programjainak ütemezett végrehajtásával számolnak: az uniós programokat nézve összességében több mint 2700 milliárd forint kifizetésére és mintegy 1800 milliárd forint uniós bevétel érkezésére számítanak, ezzel párhuzamosan Magyarország 789 milliárd forinttal járul hozzá az unió költségvetéséhez. Nagy Márton kitért arra is, hogy a Költségvetési Tanács véleménye alapján a kiadásokat 142 milliárd forinttal csökkentette a kormány, ezt az összeget a költségvetés végrehajtása során – az adóbevételek megfelelő alakulása esetén – az adott területekre visszapótolja. Addig is a 2026-os költségvetés stabilitása érdekében ezzel az összeggel a tartalékot az eredetileg tervezett 50-ről 192 milliárd forintra emelték.

Az ÁSZ szerint megalapozott a költségvetés

Számításokkal megalapozottnak értékelte Windisch László, az Állami Számvevőszék (ÁSZ) elnöke a Magyarország 2026. évi központi költségvetéséről szóló törvényjavaslatot az indítvány szerdai általános vitájában az Országgyűlésben. Azt mondta, hogy a bevételi előirányzatok abban az esetben teljesíthetők, ha a gazdasági folyamatok a törvényjavaslat indoklásában ismertetett makrogazdasági prognózis szerint alakulnak. Az ÁSZ számításai szerint a bevételi előirányzatok tervezése összhangban van a törvényjavaslat alapját képező kormányzati makrogazdasági prognózissal, csak néhány esetben mutatkozik kisebb különbség saját számításaik és az előterjesztett számok között. Megjegyezte:

A Költségvetési Tanácsnak a 2026. évi központi költségvetésről szóló törvényjavaslat tervezetére nézve nem voltak olyan alapvető ellenvetései, amelyek indokolták volna egyet nem értés jelzését – mondta Horváth Gábor, a tanács elnöke.

Így reagáltak a pártok

A 2026-os költségvetési törvényjavaslat a gazdasági stabilitás, a társadalmi jólét és a jövőbe vetett bizalom jegyében készült, a békére és a gazdasági növekedésre alapoz – jelentette ki Bánki Erik, a Fidesz vezérszónoka a költségvetés általános vitájában. Azt mondta: a tervezet célja, hogy minden magyar állampolgár számára biztosítsa a fejlődés lehetőségét, miközben megőrzi a fiskális fegyelmet.

Az önző, jobboldali és igazságtalan politikát mutatja be a 2026-os költségvetés – értékelt Dobrev Klára, a DK vezérszónoka. A párt európai parlamenti képviselője azt mondta, a tudatos társadalmi egyenlőtlenség politikája olvasható ki a jövő évi költségvetésből, amely az elit gazdasági érdekeit védi magyarok millióval szemben. Igazságtalannak tartotta azt is, hogy egy kétgyermekes bolti eladó és Tiborcz István, a miniszterelnök veje, aki közpénzmilliárdokat visz haza, nagyjából egyformán adózik.

A békétlenség költségvetésének nevezte a 2026-os költségvetési javaslatot Tóth Bertalan, az MSZP vezérszónoka, hangsúlyozva, hogy az tovább növeli a társadalmi egyenlőtlenségeket, elmélyíti a lakhatási és szociális válságot, miközben milliárdokat költ propagandára és fegyverkezésre. A politikus azt mondta: a Fidesz békétlenséget szít az oktatásban, az egészségügyben és az egyes emberek között is.