Túlterheltségről panaszkodik a Bankszövetség – így tudna segíteni a családokon

A pénzügyi piacok – benne meghatározó ágazatként a bankszektor – az elmúlt 25 évben megerősítette szerepét. Ebben az időszakban a magyar bankszektor mérlegfőösszege 900 százalékkal nőtt, a vállalati hitelállomány ötszörösére emelkedett, ezen belül a garantált kkv-hitelállomány ötvenszeresére bővült – foglalta össze a pénteki éves rendes testületi ülést lezáró közleményében a Magyar Bankszövetség.

A Giro Zrt. nemrég felújított székházában tartott eseményen bankvezetők és pénzügyekért felelős kormányzati vezetők is részt vettek. Az ülésen tartott beszédében Hankó Balázs kultúráért és innovációért felelős miniszter a bankszektor közvetítő szerepét emelte ki a családtámogatások terén. A Magyar Nemzeti Bank alelnöke, Kurali Zoltán pedig az MNB és a bankszektor közti együttműködés fontosságát hangsúlyozta.

A Bankszövetség szerint fontos mérföldkő, hogy Magyarországon mostanra elértük a 10 millió darab bankkártyát, a nyugdíjpénztárakban kezelt vagyon pedig csaknem 2600 milliárd forintot tett ki, és a Budapesti Értéktőzsdén a kibocsátó cégek száma meghaladta a 150-et. Az elmúlt negyed évszázadban a hazai bankok több mint 8 ezermilliárd forint adót és járulékot fizettek be a magyar költségvetésbe.

Sorba gyűjtötte az önkéntes vállalásokat a Magyar Bankszövetség

Közleményükben kiemelték, hogy a magyar bankszektor az elmúlt 25 évben többször bizonyította, hogy az extra terhek ellenére is stabil támasza és katalizátora a gazdasági fejlődésnek és a gazdaság válságokat követő újraindításnak.

Emlékeztettek, hogy 2025-ben a szektor szereplői önkéntes vállalásuk alapján:

1. eltekintenek a lakossági számlavezetési díjak éves inflációs alapú emelésétől,
2. ingyenesen biztosítják az alapszámlát,
3. rendszeres felhívják a figyelmet az elérhető kedvező bankszámlacsomagokra,
4. bevezetik az 5 százalékos jelzáloghitel-kamatplafont fiatalok első zöldlakásához,
5. a babaváró termékhez méltányossági alapú megoldást nyújtanak,
6. kamatcsökkentés hajtanak végre a Széchenyi hitelprogramban,
7. ATM-eket telepítenek a 2000 fő feletti településekre.

A közleményben kiemelték, hogy napjaink gazdasági folyamatait vizsgálva célszerű figyelembe venni, hogy a nemzetközi helyzet alapjaiban határozza meg és írja felül a nyitott magyar gazdaság kibontakozási lehetőségeit. A globális világrend pillanatok alatt vesz új irányokat, aminek következménye, hogy a gazdasági rendszerek és együttműködések más bázison és új alapokon fognak kialakulni. A ma meghozott döntések évtizedekre határozzák meg a jövőt, ezért van kiemelt jelentősége annak, hogy a bankszektor működési környezete biztosítsa a nemzetközi versenyképességet és a gazdaság támogatásának képességét.

A készpénznek megvolt a maga megszokott helye és szerepe. A fejlődés, az átlátható gazdaság és az igazságos közteherviselés megkívánja a készpénz szerepének az újragondolását. A legköltségesebb folyamat a számlapénz/készpénz oda-vissza cserélgetése, illetve az ezért való rendelkezésre tartása.

A digitalizáció lehet a bankszektor jövője is

A Bankszövetség álláspontja szerint a Digitális Állampolgárság Program előremutató irányokat jelöl ki. A széles körű piaci alapú használat itt is a siker záloga. Az új digitális megoldások és csatornák – az elektronikus pénzügyi szolgáltatásokkal együtt – új távlatokat nyitnak meg, ha azok extra adó-, illetve járulékmentesen és így kedvező áron érhetők el a piaci szereplők és ügyfeleik számára. Az egyetemes cél az, hogy a digitális szolgáltatások könnyen hozzáférhetők legyenek és élményszerű használatot biztosítsanak. A sikeres páros itt is a magyarországi szolgáltató és a hazai fogyasztó.

A Bankszövetség úgy véli, hogy a bankszektortól hazánkban és gyakran külföldön is túl sokan és túl sokat várnak el. A legjogosabb nemzeti szintű elvárás a magyar vállalkozások és családok finanszírozása, amely a fenntartható fejlődés pénzügyi alapját képezi. A jelenlegi magyar finanszírozási programok széles körűek. A kormányzattal, a jegybankkal és társszervezetekkel együttműködve olyan kedvezményes programok és támogatási csatornák jöttek létre, amelyek a teljes vállalati és lakossági ügyfélkör számára kiszámíthatóan és könnyen elérhetők. A pénzintézetek ezeken túl, az elkötelezettségük alapján, saját programokkal is megjelentek,

„A programok folytatásához és megerősítéséhez, a változékony regionális és globális környezet ellenére is, a gazdasági szereplőknek és a bankszektornak egyaránt kiszámíthatóságra, stabilitásra és a túlterhelések megszüntetésére van szüksége. Ehhez számítunk az Országgyűlés, a Nemzetgazdasági Minisztérium, a gazdaságfejlesztés iránt elkötelezett minisztériumok és a Magyar Nemzeti Bank együttműködésére és támogatására. A bankszektor természetesen nyitott az együttműködésekre és támogatóan tekint az említett szereplők feladataira és céljaira” – zárta kommünikéjét a Magyar Bankszövetség.

A testületi ülésen tisztségviselőket is választottak. A Magyar Bankszövetség Felügyelőbizottságának új elnöke: Peter Roebben (K&H), új tagjai: Bogdán Krisztina (ING) és Katona Bence (MFB).