Addig biztosan takaréklángon ég a magyar gazdaság, míg az ipar nem mászik ki a gödörből

Csalódást keltő teljesítmény van a magyar gazdaság mögött az utóbbi hónapokban. Fél év technikai recesszió után hiába indult meg a növekedés tavaly év végén, ismét megbicsaklott, miután negyedéves alapon 0,2 százalékkal, éves bázison pedig 0,4 százalékkal visszaesett a gazdaság kibocsátása. Annak ellenére, hogy a Központi Statisztikai Hivatal csak június 3-án közli a részletes adatokat, és pár termelési adat nem ismert, szinte biztosra vehető, hogy továbbra is az ipar a legnagyobb visszahúzóerő a növekedésünkben.

Magyar gazdaság: átmeneti időket él az ipar

A magyar gazdaság húzóágazatának számító szektorok, a jármű- és akkugyártás, több mint egy éve szenvedik meg az erőtlen külső keresletet és az autóipari átalakulás nehézségeit. Ennek számtalan oka van:

1. A Magyarországon is ismertté vált fogalom, az óvatossági motívum ugyanis nemcsak hazánkban van jelen, hanem az európai országokban is, ugyanis bármennyire hihetetlen, de a megélhetési költségek emelkedése Nyugat-Európában is visszafogja a keresletet, főleg a nagy értékű termékek vásárlását. 
2. Az iparosodott országokban, mint Ausztria vagy Németország, jócskán megdrágult a termelés azóta, hogy az orosz–ukrán háború és a szankciók hatására az energiaköltségek elszálltak. Tehát az olcsó orosz energiára és magas technológiai színvonalra épülő német modell alapjaiban kérdőjeleződött meg. Felsorolni is nehéz, hogy 2024-ben hány nagy múltú német vállalat került krízisbe, kezdve a Volkswagentől a BASF-on át a Boschig.
3. Eközben jól látható, hogy a fogyasztási szokások a Covid óta jelentősen megváltoztak, és a lakosság egyre többet költ élményekre. Ennek a legnagyobb haszonélvezői a dél-európai országok. A korábbi, 2012-es válság alatt még a PIGS-ként csúfolt országcsoport ma meglepően állja a sarat: míg Németországban és Ausztriában az első negyedévben is csökkent a GDP az előző évhez képest, 0,2, illetve 0,7 százalékkal, addig Spanyolországban 2,8 százalékkal, Olaszországban pedig 0,6 százalékkal nőtt.
4. Az elektromos átállás is rég látott kihívás elé állítja a gyártókat. Az európai cégek úgy próbálnak egyensúlyozni a régi és új technológia között, hogy fél szemmel azokra a kínaiakra kell figyelniük, akik az olcsóbb termelési költségeken keresztül óriási versenyelőnyre tettek szert, és persze próbálnak megfelelni az uniós szabályoknak.

Egyszóval az autóipar, amelytől várnánk a fellendülést, átmeneti időket él, és amíg az irány nem lesz egyértelmű, addig a magyar gazdaság is jó eséllyel takaréklángon fog égni.

Cégspecifikus problémák is sújtják a magyar ipart

Rossz ciklikus pozícióban van jelenleg az ipar, de strukturális problémák is bőven akadnak – állítja Török Zoltán, a Raiffeisen Bank vezető elemzője, aki jelezte, hogy a termelés jóval nagyobb arányban irányul exportra, mint belföldi értékesítésre, tehát meghatározza, hogy milyen a külső kereslet, az meg gyenge, ami szerinte egyébként a belső keresletre is igaz.

Ilyen volt az elektromos Fiat 500-as, amelynek a gyártását többszöri próbálkozás után leállította a Stellantis, annyira nem volt rá kereslet. A magyar vonatkozása, hogy a gödi Samsung szállította az akkumulátorokat, tehát a dél-koreai cég egy fontos megrendeléstől esett el. Az SK Innovation problémái sokrétűbbek, nemcsak idehaza, globálisan is szenved. Ettől még fájó, hogy a korábban a magyar gazdaság történetében legdrágábbnak számító beruházás oda jutott, hogy már egy éve nem képes felpörgetni a gyártást, és el kellett küldenie a kölcsönzött munkavállalókat.

Török Zoltán ugyanakkor arra is rávilágított, hogy ha az európai autóipari statisztikákat nézzük, tavaly az elektromos autók értékesítése nem esett vissza, tehát egy stagnáló piacon produkált egy nagy zuhanást a magyar akkumulátorgyártás, ami tehát piacvesztésre utal. Mindenesetre hamarosan beléphet a debreceni CATL a termelésbe, a kínai akkugyártó nagyhatalom termékei iránt várhatóan erőteljesebb kereslet lesz. De ahogy a BMW vagy a BYD, úgy a CATL termelése is inkább csak az év utolsó pár hónapjában és jövőre jelenhet meg a GDP-adatokban. A jegybank szerint 2026-ban már 1 százalékponttal emelheti meg a GDP-növekedést a három nagy gyár termelése.

Németországban már látszik a fordulat

Apró reménysugár, hogy az év elején Németországban már valami mintha megmozdult volna. Ez Magyarország számára különösen fontos lenne, mivel az exportunk 25 százaléka közvetlenül odairányul, tehát az elmúlt időszak hazai nehézségeiben vélhetően a német gazdaság gondjai is megjelennek, ahogy tavaly a harmadik negyedéves GDP-adat után Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter is elismerte. Bár az új kormány csak most állt fel, Friedrich Merz gyors döntéseket ígért a gazdaság feltámasztására, és az elektromosautó-eladások már az év elején több mint 53 százalékkal nőttek egy év alatt, a trend pedig azóta is kitartott. Igaz, ebben a tavalyi alacsony bázis is közrejátszik, 2023 decemberében a német kormány egy tollvonással kivezette az elektromos autók állami támogatását, ezután egyből  bezuhantak az eladások. Hogy a német fordulat jele több mint pár havi adat, azt a legutóbbi osztrák számok is alátámasztják: Ausztriában olyannyira szárnyaltak áprilisban az e-autó-eladások, hogy már e-autó-boomot emlegetnek. Ráadásul az újautó-eladások 61 százaléka alternatív meghajtású volt.

Török Zoltán nem gondolja, hogy a magyar ipar mélyrepülése kitartana az év égészében, szerinte az év második felétől a szektor már növekedésre is képes lehet, amivel összességében idén stagnálhat.

– válaszolta arra a kérdésre, hogy a német gazdaság és ipar túl van-e a nehézségein. Szerinte a beszerzésimenedzser-indexek is ezt mutatják, ugyan még mindig 50 pont alatt vannak, ami recessziós tartomány, de már nem olyan mélyen, tehát Németország hamarosan tartósan átkerülhet a pozitív tartományba. Azonban még ott van a vámháború, amelynek a hatását még pontosan senki sem tudja felmérni.