Merz történelmi bukása: mi lesz így a magyar gazdasággal – ezt okozhatja Németország soha nem látott válsága

Soha nem történt ilyen a világháború óta, első körben elbukta megválasztását a Bundestagban a kancellárjelölt. Friedrich Merz a napokban, hetekben még a kormányfői székbe kerülhet, folyik a találgatás a lehetséges politikai kimenetekről. A kár már megesett: a kontinens azt találgatja, milyen európai uniós reményeket húzhat keresztül, ha az új német kancellár már azelőtt megörökli elődje béna kacsa státuszát, hogy hatalomra kerülne. A helyzet úgy hozta: az Európát és Magyarországot is érintő kockázatok már most alakot öltenek, a német gazdaság kilátásai hirtelen romlottak.

Ennek a veszélyérzetnek Európa jelen gazdasági helyzetében van egy konkrét oka, ha eltekintenénk is attól a kezdettől fontos és folytonos kérdéstől, milyen mértékben és irányban képes befolyásolni a német kancellár az európai bel- és külpolitikát és a saját hatalmi körét kiterjesztő Európai Bizottságot. Egy hűvös tavaszelői kedd délutánhoz érdemes visszakanyarodnunk, amikor egy olyan esemény történt, amit a világlapok nemes egyszerűséggel történelminek neveztek – így tett a Világgazdaság is.

Friedrich Merz: a korai bravúrtól a kezdőrúgás előtti vereségig

Ez az esemény minden bizonnyal így került volna Friedrich Merz önéletírásába is, ha akkor készül, és nem a most keddi kudarcot követően. 

Politikai huszárvágásnak is nevezhető, amit akkor hajtott végre. Pártszövetsége, a CDU–CSU a februári választást már megnyerte, de az új Bundestag még nem állt fel, és a kancellárjelölt kihasználta a helyzetet. A még fel nem oszlatott régi törvényhozással megszavaztatta, amit az újban – az ellenzék élén a megerősödött jobboldali AfD-vel – már aligha lett volna esélye: a korábban szent tehénként kezelt szigorú német költségvetési szabályrendszer fellazítását. Ezzel utat nyitott egy hatalmas költekezési programnak, amely úgy hathatott volna a bágyadt európai gazdaságra, mint kertre a friss esők. 

A csak kétharmados többséggel keresztülvihető alkotmánymódosítás támogatása így alakult a régi, azóta távozott Bundestagban március 18-án:

• 720 képviselőből 
• 513 támogatta – siker.  

Ehhez képest az új Bundestagban kedden a Merz kancellárrá választásáról szóló szavazáson a következő erőviszonyok alakultak ki:

• 630 képviselőből (csökkent a szám)
• 310 támogatta – kudarc.

Miért van jelentősége összehasonlítani március 18-át május 6-ával ebben az értelemben? Megmutatjuk. Hatalmasat változott a kép egy Magyarországot is érintő szempontból. Pedig közben meleg lett az idő, elenyésztek a fagyokban felhízott aggodalmak, hogy nem lesz elég földgáz a német tárolókban a következő télen, és csökkent az energia ára. Mi lehetne kellemesebb egy érkező kancellárnak?

Német gazdaság: Európa reménye, hogy hatalmas erősítő injekcióhoz jut

A márciusi Bundestag-döntés több százmilliárd eurós injekciót jelent a német hadiiparnak és még 500 milliárd eurót az évek óta a recesszió szélén tengődő német gazdaság fellendítésére, megszámlálhatatlan közvetlen és közvetett hatással az uniós tagállamokra, sőt ahogy Merz már akkor előrevetítette, még a nem EU-tag britekre és norvégokra is. A mai döntésünk – mondta –

s hozzátette, hogy megbízható és kiszámítható megrendeléseknek kell menniük az európai gyártókhoz, amikor csak lehetséges.

A hadiipari együttműködésben – többek közt a német Rheinmetall beköltözésével – máris részt vesz Magyarország is, de ennél sokkal többről van szó. A hadiipari fejlesztések számos formában fontos segítséget jelenthetnek a többek közt a közép-európai gazdaságokkal is erősen integrálódott, versenyképességi problémákkal küszködő német autóiparnak is, és a német infrastruktúrára, technológiára, gazdaságfejlesztésre költött minden euró hatása is jótékonyan szétterjedhet a régióban.

Csak az illusztrációkat szemelgetve, a már hónapokkal ezelőtt beharangozott német költekezést övező felfokozott várakozásokat jól mutatja, hogy

• a Rheinmetall részvényének árfolyama idén 600 euró környékéről 1600 euró fölé emelkedett (plusz 167 százalék),    
• a Thyssenkruppé 4 euróról majdnem 10-re (plusz 149 százalék), 
• illetve márciusig még az egyébként gondokkal küzdő Volkswagen autógyáré is 87 euróról 110 közelébe, mielőtt a vámháborús félelmek visszalökték.

A szavazást követően még a német gazdasági bizalmi indikátorok is meglódultak, igaz, hogy az azóta közölt német adatok eddig nem igazán támasztották alá az optimizmust – fokozva a vágyat, hogy valami történjen már. Ehhez képest a kiigazítás levezénylésére hivatott kormány feje kedden nem kapott bizalmat a törvényhozástól. Amire

• a Rheinmetall részvénye 3 százalékot esett, 
• a Thyssenkrupp papírja ugyanennyit, 
• a Volkswagené pedig mintegy 2 százalékot, miközben a német DAX részvényindex majdnem 1 százalékot süllyedt.

A fő veszély: politikailag instabil ország rosszul alszik, rosszul ébred – félremehet a német reform

Olvasni egyelőre a piaci reakciók számaiból lehet, egy ideig el fog tartani, amíg előbb a politikai, majd a gazdasági elemzők átírják előrejelzéseiket az események nyomán.

A gazdasági esélylatolgatásoknak és újrasúlyozásoknak nyilvánvalóan csak azután lesz értelmük, ha kiderül, hová fut ki a kancellárjelölt szavazási bukásával kezdődött politikai bizonytalanság. Nagyon sokáig ez nem fog tartani, legfeljebb néhány hétig. A német törvények módot nyújtanak rá, hogy végül akár parlamenti többség nélkül is hatalomra kerülhessen német kancellár – ha az államelnök ezt jóváhagyja, és nem ír ki új választást.

Akárki kormányoz, a felhatalmazás a költségvetési lazításra már megvan, nem is ezzel van a baj. Hanem a végrehajtással. 

Ezzel kapcsolatban már a múltban is megjelentek kételyeket (is) hangoztató elemzések, amellett, hogy a közgazdászok által rég sürgetett német reformtörekvést szinte egybehangzóan üdvözlés fogadta. A probléma a következő: hiába van ezermilliárd euród, ha nem vagy képes jól elkölteni. Ha a sivatagra öntik, az esőt felszívja a homok.

Márpedig a politikában – az európaiban is jól láthatóan – mindig ott a csábítás, hogy ha pénzhez jutsz, ne arra költsd, amire hosszú távon szükség van. Hanem arra, ami politikailag pillanatnyilag népszerű, megfordítja a támogatottság romlását, netán segít megnyerni a választást. 

Kancellár nélkül nem megy, de az se mindegy, van-e politikai támogatása

Ez a probléma egy béna kacsa német kormánnyal: Merz, ha végül hatalomra kerül is, egy nagyon erős ellenzékkel néz szembe, az AfD-vel. Velük olyan mértékben elutasították az együttműködést, hogy a német alkotmányvédelmi hivatal pénteken szélsőségesnek nyilvánította, ami ellen a jobboldali párt bírósághoz fordult. Minderre jött a keddi Bundestag-fiaskó, amiből kiderült: miután a külső támogatást Merz kizárta, az is kérdéses, hogy saját koalíciójában megvan-e a támogatottsága. Ez a kérdőjel pedig akkor sem tűnik el, ha végül kancellár lesz.

Ha mégis, és ha az új költségvetési keretek felálltak is, a kiadásokról újra és újra szavazni kell majd, legalább az éves költségvetés elfogadásához. De év közben is mindig számtalan alkalom adódik, amikor fel lehet vizezni a programot, arra költeni, ami politikailag jónak látszik ahelyett, ami gazdaságilag. 

Egy ígéretes programot világosan kisiklatni évekig tarthat. Mindenesetre a latolgatás, hogy ennek mekkora az esélye, azonnal megindul, amint kiderül, ki fogja kormányozni Németországot. A valószínűség most felszökött, erről valaki gondoskodott a Bundestag keddi titkos szavazásán. Jelen pillanatban még azt sem tudni biztosan, nem foghat-e Merz már most nyomban az emlékiratai megírásába – itt dekkol Európa legnagyobb gazdasága.