Nagy Mártonnak harcolnia kellett a kormányban, hogy kifizessék a kkv-knak szánt milliárdokat
„Azért harcolok, hogy az összes kkv, aki pályázott a Demján Sándor 1+1 Programban, forráshoz jusson, és megvalósítsa a tervezett beruházását – ez 1800 kkv-t érint” – fogalmazott Nagy Márton hétfőn a Facebookon.
A nemzetgazdasági miniszter arról beszélt a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara által szervezett Termelékenységi Konferencia 2025 című rendezvényen jelenleg a legnagyobb dilemma a magyar gazdaságban, hogy a beruházási aktivitás már két éve csökkenti a GDP növekedését.
Azt is mondta, hogy ha a gazdaságnak nem megy jól, a cégek nem tudják kigazdálkodni a béremeléseket, és így a fogyasztás sem megy.
A fogyasztás és a beruházások alakulása az elmúlt időszakban kettéváltak, de ez nem fenntartható
– mondta a politikus.
A Portfolio cikke szerint Nagy Márton arról is beszélt, hogy Németország a víz alatt van, és egész Európa szenved. Azt is mondta, hogy a kormány mindent megtesz annak érdekében, hogy a kkv-kat támogassák.
„Harcokat bonyolítottam le a kormányon belül, és ezt a hétvégén is folytattam, hogy a Demján Sándor 1+1 program keretében bejött 130 milliárd forintnyi igényt mind kifizesse a kormány
és amellett érvelek, hogy ők mindannyian kapjanak ilyen forrást. Ez 1800 céget érint” – mondta.
A Világgazdaság is megírta, hogy váratlan tanácskozást hívtak össze a Karmelitában. Orbán Viktor miniszterelnök ismertette, hogy az ukrán energiafenyegetés miatt egy rendkívüli gazdasági egyeztetést kellett összehívnia.
Nagy Márton értékelése szerint a magyar termelékenységet minden területen tovább kell fejleszteni, illetve az ágazatok között jelentős eltérések láthatók a munkatermelékenységben Magyarországon, jellemzően mindegyik elmarad az EU-s átlagtól.
Azt is mondta, hogy a külföldi tulajdonú vállalatok hatékonyabbak a magyaroknál, illetve a digitalizáció terén nagyon le vannak maradva a magyar cégek. „Magyarország energia- és erőforrás-intenzívebb az EU átlagánál, régiós összehasonlításban pedig közepes” – mondta.
A nemzetgazdasági miniszter arról is beszélt, hogy erősebb termelékenységnövekedést kell elérni
- az élelmiszeripar,
- a gyógyszeripar és
- a turizmus terén.
Hozzátette, ez nem azt jelenti, hogy az akkumulátoripart el kell felejteni, hanem ezekbe a szektorokra kell nagy hangsúlyt fektetni.
„A Németországtól való függőségünk iszonyú magas és az elmúlt két-három évben tovább erősödött” – mondta. Azt is mondta, hogy fel kell tenni a kérdést, hogy jó-e az ilyen mértékű kereskedelmi függőség Németországtól.
A miniszter rámutatott: a nagy nyomás, hogy bért kell emelni, jelen van a magyar gazdaságban, de
ez a bérkonvergencia olyan helyzetben érkezett, amikor a német gazdaság szenved. Ez a két folyamat feszül egymásnak.
„Nem kell félni a minimálbér emelésétől, ha eléri a rendszeres átlagkereset 50 százalékát, az is csak legfeljebb minimális kockázatot jelent” – közölte a miniszter. Hozzátette, ha jövőre nem fog 10 százalékkal emelkedni az átlagbér, akkor a minimálbér sem tud 13 százalékkal emelkedni, csak kisebb mértékben.
Emlékeztetett: van érvényben egy bérmegállapodás, és szerinte a szöveg szerint nincs szükség a megállapodás újratárgyalásra. Ez a szöveg, de a közgazdaságtan mást mond: a GDP növekedésének lassulása és az infláció emelkedése nem jó a kkv-knak.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.