Milliárdos segítség az öntözéshez: újra fizeti az állam a vízdíjat
Tavaly Heves vármegyében több mint félmillió köbméter vizet használtak fel mezőgazdasági öntözésre. Az idei évben, az aszályos időszakokra készülve, az állam ismét átvállalja a gazdák vízszolgáltatási díját, ezzel köbméterenként 10-20 forintnyi terhet levéve a termelők válláról. A kormány döntése a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara és a Magosz kezdeményezésére született meg, és célja, hogy enyhítse az öntözési költségeket – írta meg a Heol.
A vízdíj mértékét a vízellátás módja határozza meg: olcsóbb, ha gravitációs úton jut el a víz a földekre, és drágább, ha szivattyús átemelésre van szükség. A Közép-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság (Kötivizig) területén például köbméterenként körülbelül 10 forintnyi támogatást jelent az állami átvállalás.
A Heves megyei öntözési célú vízhasználat nagy része a Jászsági és Tisza-tavi rendszerekhez kötődik, ezekből összesen 447,8 hektárnyi terület öntözhető.
A megyében emellett főmű nélküli, felszín alatti vizeket használó rendszerek is működnek.
Az Észak-magyarországi Vízügyi Igazgatóság (Émvizig) működési területén tavaly 523 hektáron öntöztek a vízjogilag engedélyezett 2160 hektárból, 508 ezer köbméter vizet felhasználva. Itt az öntözési díj három elemből áll: alapdíjból, változó díjból és vízkészlet-használati járulékból, bár az utóbbi években ez utóbbit az állam rendre elengedte. Az Émvizig területén a főműves vízhasználók átlagosan 22,5 forint köbméterenkénti díjat fizetnének, de ez az állami átvállalás miatt most sem terheli a gazdákat.
Godó Nándor, a Tiszanánai Öntözési Kft. ügyvezetője elmondta, hogy a vízszolgáltatási díj ugyan csak az öntözési költségek 1-2 százalékát teszi ki, országos szinten mégis több milliárd forint támogatásról van szó. Egy hektár területen akár ezer köbméter vizet is kijuttathatnak, így a díjátvállalás gazdálkodónként több százezer forint megtakarítást eredményezhet.
Magyarország mezőgazdasági területének csupán mintegy 3 százalékát öntözik, noha ennek több mint kétszerese is alkalmas lenne rá.
Az öntözés leginkább biztonsági szerepet tölt be: nem minden növény igényli, de aszályos időszakban létfontosságú lehet a termés megmentése szempontjából. A kukorica például csak öntözéssel termeszthető biztonsággal a változó klíma miatt. A jövőben valószínűleg elterjednek a rövidebb tenyészidejű, szárazságtűrő növényfajták.
Heves vármegyében három szántóföldi és két gyümölcsültetvényes öntözési közösség működik. Az öntözésfejlesztés uniós pályázatokból is támogatható, de ezek sokszor utófinanszírozásúak, ami nem kedvez a tőkehiányos termelőknek. A beruházások ráadásul költségesek és hosszú idő alatt térülnek meg: egy új rendszer kiépítése minimum 250-300 millió forint, az ügyintézés évekig is eltarthat, az állami kifizetések pedig gyakran csúsznak. A fejlesztéseknek természetes és szerkezeti akadályai is vannak: a víz eljuttatása nagy távolságokra sok energiát igényel, ráadásul a csatornarendszerek vegyes tulajdonban és eltérő műszaki állapotban vannak, így sok esetben az önkormányzatok sem tudják biztosítani a szükséges forrásokat a fenntartásra.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.