Mik a lehetőségeink orosz olaj nélkül? – röviden rosszak és drágák

Nem csillapodnak az orosz olajról való teljes leválást sürgető hangok Brüsszelben, ezért érdemes megvizsgálni, hogy milyen hatásai lennének egy ilyen döntésnek. Egy friss elemzés szerint a jó hír az, hogy az orosz szállítások esetleges leállása csak mérsékelt üzemanyaghiánnyal járna Magyarországon, hiszen elméletben az Adria vezeték és a Dunai Finomító, valamint a késztermék import képes lenne biztosítani a hazai üzemanyag-ellátást.

A Klímapolitikai Intézet írása ugyanakkor arra is rámutat, hogy a Mol finomítóit elsősorban az orosz eredetű REB (Russian Export Blend) olaj feldolgozására optimalizálták, nem pedig a tengeren érkező kőolajra. Az eltérő típusú olajok különböző kémiai összetétele miatt az átállás időigényes és költséges folyamat. A Mol Shape Tomorow stratégiája szerint a biztonságos leválás elméletben 2026 végére valósulhat meg.

Az orosz olaj- és gázbevételek csak kis részét adja Magyarország és Szlovákia

Az elemzés arra is felhívja a figyelmet, hogy a szankciók ellenére Oroszországnak az EU-ba irányuló fosszilis tüzelőanyag importja összesen 21,9 milliárd eurót tett ki, melynek csak töredéke kötődik Magyarországhoz. A leválás költségvonzata sem elhanyagolható, hiszen a Dunai Finomító teljes átalakítása éveket és akár 700 millió dolláros beruházást is igényelhet, amit végső soron a magyar lakosság fizetne meg. Ugyanakkor a pozsonyi finomító helyzete még nehezebb, hiszen ott még csak a kezdeti fázisban tartanak azok a beruházások, amik a Dunai Finomító esetében már 30-35 százalékban lehetővé teszik a tengeri kőolaj feldolgozását.

Az orosz olajról való leválás akadálya lehet az is az elemzés szerint, hogy 

Bár Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter az Európai Bizottság beavatkozását kérte az ügyben, úgy tűnik a testület elkötelezettsége a piaci verseny fenntartására nem olyan erős, mint a vágy az Oroszország elleni fellépésre.

A Center for the Study of Democracy (CSD) és a Centre for Research on Energy and Clean Air (CREA) tanulmánya szerint Magyarország és Szlovákia együttesen 5,4 milliárd euróval járult hozzá az orosz költségvetéshez és a Klímapolitikai Intézet szerint a leválás költségei ennél is magasabbak lennének, miközben az Európai Unió nem mutat hajlandóságot arra, hogy ne csak Ukrajna mellett álljon ki, hanem a saját tagállamait is támogassa. Geopolitikai szempontból is érdemesebb lenne a diverzifikáció és nem egy új függőség kialakítása irányába menni.

Európa nyugati része sem szabadult meg az orosz üzemanyagoktól

Az orosz fosszilis energiahordozók ráadásul az Európai Unió nyugati országaiban is népszerűek maradtak, hiszen a Bloomberg adatai szerint ezek az országok 15,5 millió tonna orosz LNG-t importáltak, ami a valaha volt legmagasabb érték. A Reuters adatai szerint 2025 első négy hónapjában Oroszország biztosította Európa teljes LNG-importjának körülbelül 15 százalékát, ezzel az Egyesült Államok után (amely az import mintegy 55 százalékát adta) továbbra is a második legnagyobb beszállító. Az orosz LNG fő európai importőrei pedig olyan országok, akik könnyen tudnának más forrást találni, úgy mint: Belgium, Franciaország és Spanyolország.

Az elemzés szerint szintén jelentős a kőolaj és a finomított termékek behozatala is, hiszen becslések szerint az orosz tengeri nyersolaj-export több, mint 80 százalékát árnyékflotta hajói szállítják. 

A 2021-ben mindössze 2 százalékban orosz olajat használó indiai finomítók 2024-re már az alapanyag 39 százalékát szerezték be Oroszországból, miközben az ország az EU legnagyobb üzemanyag-szállítójává vált, megelőzve Szaúd-Arábiát. Az indiai export értéke elérte a 20,5 milliárd dollárt, ami 250 százalékos növekedés 2019-hez képest, mindezt az olcsó orosz nyersanyag és az azt szankcionáló EU számára történő nemzetközi árakon történő tovább értékesítés tette lehetővé.

A CREA elemzése szerint a szankciók széles skálája és az orosz energiától való függőség jelentette fenyegetés ellenére a Oroszországnak közvetlenül az EU-ba irányuló fosszilis tüzelőanyagok importja a háború kezdete óta összesen 21,9 milliárd eurót tesz ki, vagyis körülbelül négyszer annyit, mint amennyit Magyarország és Szlovákia kényszerből költött orosz eredetű kőolajra és földgázra.

Elméletileg megoldható a leválás, gyakorlatilag azonban kétséges

A magyar olajellátásra visszatérve a elemzés kifejti, hogy az az orosz Barátság és a horvát Adria vezetékre épül. Az előbbi jelenleg évi nyolcmillió tonna orosz olajat szállít Magyarországra, noha kapacitása akár 13 millió tonna szállítását is lehetővé tenné. Legfontosabb alternatívája az Adria kőolajvezeték évi 24 millió tonna technikai kapacitással, de ez vitatott. Ráadásul a magyar fél szerint 

Ez elvben elegendő lenne Magyarország (8,1 millió tonna) és Szlovákia (6,1 millió tonna) együttes igényeinek fedezésére, de a gyakorlat ezt nem igazolta. Az Adria vezeték elvileg képes lenne Szlovákiát is ellátni, mivel a vezeték Magyarországon keresztül kapcsolódik a Barátság vezetékhez Sahy-nál, Szlovákiában.

Egy új magyar–szerb kőolajvezeték megépítését februárban jelentették be, ami 2027-ben kezdheti meg működését. A vezeték a százhalombattai finomítót kötné össze a szerb Röszk-Újvidék szakasszal, lehetővé téve a szerb NIS finomítóval való kölcsönös ellátást. Ez a lépés nemcsak növeli az energiabiztonságot, hanem erősíti a közép-európai energia-integrációt is.

A térség ellátásában fontos szerepet kaphat a Transzalpin vezeték (Transalpine Pipeline) is, mely Olaszországból (Trieszt) indul, és Ausztrián, Németországon keresztül a Cseh Köztársaságig tart. Ez a vezeték ugyan nem kapcsolódik követlenül Magyarországhoz, de reverzibilis üzemmódja lehetővé tenné Szlovákia ellátását, így tehermentesíthetné a magyar útvonalakat. Azonban a pozsonyi finomító jelenlegi állapota komoly akadályt jelent a nem orosz olaj feldolgozására és az ellátási kapacitások is korlátozottak. A leváláshoz új beszerzési útvonalak kiépítése és a meglévők bővítése szükséges, ami Szlovákia számára még költségesebb és technikailag is bonyolultabb lenne, mint Magyarországnak.

Az elemzés szerint tehát Magyarország és Szlovákia nem politikai megfontolásból tartanak ki az orosz kőolaj mellett, hanem gyakorlati okokból.