Az új híd megölte a vízi közlekedést, végleg leállt a Paks-Géderlak komp
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságJúnius 6-án lesz egy éve, hogy megépült az új Kalocsa–Paks híd, de már az egyéves évfordulót sem érte meg a Paks–Géderlak komp, amely korábban az egyetlen közlekedési lehetőség volt a két part között, amióta a Kalocsát Gerjennel összekötő kompjárat néhány éve megszűnt. A Paks–Géderlak komp leállását szerdán jelentette be az üzemeltető Kiszl Hajózási Kft.
Borítékolható volt a Paks–Géderlak komp leállítása
A paksi komp leállítása csak idő kérdése volt, hiszen az új Tomori Pál híd teljesen átvette az átkelő szerepét, és folyamatos a forgalom rajta, annak ellenére, hogy korábban, a híd épülése idején rendszeresen jelentek meg sajtóanyagok, amelyek a szükségességét és a jövőbeli kihasználtságát vitatták.
A Kiszl Hajózási Kft., amely 1989 óta folyamatosan üzemeltette a Paks–Géderlak közötti közforgalmú, közútpótló kompátkelést, az elmúlt időszakban kiépítette a kikötői infrastruktúrát, a kapcsolódó bekötőutakat, évről évre modernizálta az átkelés környezetét.
A cég a megszűnéshez vezető folyamatról azt írta, a Tomori Pál híd átadásával drasztikusan csökkent a forgalmuk, a menetjegybevételekből még fedezeti szinten sem tudták az átkelést üzemeltetni.
Mint írják, a híd átadásáig eltelt három és fél évtizedben a cég nem kért és nem kapott pénzügyi támogatást, az üzemeltetést a menetjegybevételekből és szükség esetén a társaság más üzletágainak keresztfinanszírozásával oldották meg. A beruházásokat saját forrásból vagy a kompok és révek támogatására, önkormányzatok számára évente kiírt állami pályázatok révén valósították meg, oly módon, hogy a paksi önkormányzat volt a pályázó, a Kiszl Hajózási Kft. pedig biztosította a 30 százalékos önerőt.
A komp működését év elején még finanszírozta a paksi önkormányzat
A közleményben jelezték, hogy a híd átadása után kezdődő nehézségek miatt 2024 második fél évében és 2025 első negyedévében az önkormányzat teljes mértékben finanszírozta a kompátkelés működtetésének költségeit, ám a városvezetés részéről az a döntés született, hogy idén nem nyújtanak be pályázatot az állami kiírásra, azzal ugyanis hároméves tartós üzemeltetési kötelezettséget is vállalniuk kellene.
További nehezítő tényező a kompvontató hajó meghibásodása, melynek megjavítására ugyancsak az önkormányzatok számára kiírt állami pályázat nyújthatott volna fedezetet, szintén hároméves, tartós üzemeltetési kötelezettséggel. A hajózási cég zárásként azt írja: remélik, hogy a jövőben lesz még lehetőségük Paks városának polgárait és vendégeit újra gazdagítani a nagyhajózás maradandó, dunai élményével.
A Teol a paksi polgármestert idézte, aki az önkormányzati támogatás megszüntetését azzal indokolta, hogy az állami támogatás is csak idénre szólna, a normál esetben piaci alapon működő szolgáltatást pedig utána önkormányzati pénzből kellene finanszírozni. A városvezetés így azt tartja felelősségteljes döntésnek, ha nem nyújtanak be pályázatot, mert a jelentős forgalomszám-csökkenés és a hosszú távú elköteleződés miatt az csak egy szépségtapasz lenne egy szolgáltatás megmentésére, de nem a megoldás. A döntéssel tehát, úgy tűnik: végleg kikötött a komp.
