Mezőgazdaság: nagyon kell figyelni a gabonára – nem csak a vámháborút, a száj- és körömfájást is nyöghetik a növénytermesztők

A több mint ötven év után újból megjelenő ragadós száj- és körömfájás (RSZKF) arra világít rá, hogy nem lehetünk teljesen nyugodtak és önfeledtek, tudomásul kell vennünk, hogy a modern mezőgazdaság olyan növényekkel és állatokkal dolgozik, amelyek fogékonyak a betegségekre – mondta az MBH AgrárTrend Indexet, az ügyfelek, a szakmaközi szervezetek és a bank elemzőinek helyzetértékelése alapján készülő agrár-élelmiszeripari bizalmi mutatót bemutató tájékoztatón Hollósi Dávid, az MBH Bank Agrár- és Élelmiszeripari Üzletágának ügyvezető igazgatója. Mint hozzátette, ugyanakkor ezektől várjuk a nagyobb hozamokat és a jobb minőségű élelmiszer-alapanyagokat. 

Az elővigyázatosság, a szabályok betartása nagyon fontos, amit az is megmutat, hogy a vírus szarvasmarhatelepeken jelent meg, míg a szintén fogékony sertésállományokban nem (csupán ott kellett leölni a disznókat is, ahol egy telepen tartották őket a megfertőződött tejelő marhákkal). A sertéstelepekre ugyanis nagyon szigorú protokoll szerint lehet belépni, az afrikai sertéspestis részben már rákényszerítette a teleptulajdonosokat a fokozott járványvédelemre.

A ragadós száj- és körömfájás ellenére biztonságosak a hazai állati termékek

Hollósi Dávid hangsúlyozta, hogy

Bár Magyarországon ötven éve nem volt RSZKF-járvány, viszont a világ fejletlenebb régióiban folyamatosan jelen van. Ez pedig arra is felhívja a figyelmet, hogy a túlzott globalizáció ebből a szempontból nagy veszélyeket rejt.

A növénytermesztők és a kertészek várakozásait nagyban befolyásolta, hogy tavasszal még jelentős volt a vízhiány a földeken, illetve áprilisban fagy sújtott több gyümölcsfajt is. Szerencsére az elmúlt időszakban esett, és ezekben a napokban is jut csapadék a földekre, a májusi eső pedig aranyat ér, így a szántóföldi növények, ha nem is száz százalékban, de ki tudják heverni ezt a problémát, és jót tett a csapadék a tavaszi vetéseknek is.

A vámháborúban a leginkább érintett termék a gabona lehet, nagyon aktívan kell figyelni ezt a piacot, illetve a ragadós száj- és körömfájás a gabonatermelést is érintheti, mint a takarmányipar legfontosabb alapanyagát. A kukorica- és búzatermelők várakozásai némileg romlottak, de Hollósi Dávid szerint „itt sincs szó tragédiáról”.

A bank agrárszakértői által vizsgált 12 termékpálya szereplői közül

• a hajtatott- és
• a szántóföldizöldség-termesztők, valamint
• a szőlő- és bortermelők

 tartják továbbra is kedvezőnek a kilátásokat.

Az idei első negyedév végén a keresleti piacnak köszönhetően a hajtatott zöldség, a húsvéti időszakban tapasztalható igény révén a tojás-, valamint a jó állapotban lévő vetések és a kedvező felvásárlási árak nyomán a búzatermékpálya mutatta a legkedvezőbb értékelést.

Ne legyen kezeletlen kockázat

Hollósi Dávid új gazdaságpolitikai eszköznek nevezte a madárinfluenza megfékezésére tett intézkedést, aminek alapján támogatást kapnak azok a víziszárnyas-termelők, akik három évig nem termelnek. Finanszírozóként azt kérik minden szereplőtől, legyen az tenyésztő, szakmaközi szervezet vagy hatóság, hogy tegyen meg mindent a járványok elkerülése érdekében. 

– hangsúlyozta.

A magyar élelmiszer-gazdaság kibocsátása éves szinten 9-10 ezermilliárd forint körüli, az RSZKF-re fogékony ágazatokat és a takarmánygyártást nézve 2000-2500 milliárd forintnyi árbevétel veszélyeztetett – érzékeltette az RSZKF által okozott kockázatokat Héjja Csaba, az MBH Bank Agrár- és Élelmiszeripari Üzletágának stratégiai elemzője.