Felpörgött a magyar tengeri konténerforgalom
A magyarországi tengeri konténeres intermodális forgalom a várakozásokat meghaladva, 15,1 százalékkal bővült idén az első negyedévben az előző év azonos időszakához képest – közölte a Magyarországi Logisztikai Szolgáltató Központok Szövetsége (MLSZKSZ).
A növekedésben jelentős szerepet játszott a gyárépítési hullám, valamint a lakossági fogyasztás élénkülése, különösen a Délkelet-Ázsia felől érkező árukat tekintve. A kilenc, magyar piacon aktív hajóstársaság közül hét társaságnál nőtt a forgalom, míg kettőnél kisebb visszaesés történt, ami a hajóstársasági piac konszolidációjának jele.
A részletes irányforgalmi elemzések alapján világosan látszik, hogy a déli importforgalom továbbra is domináns: a déli kikötők az összes tengeri forgalom 72,1 százalékát adták, míg az északi irány 27,9 százalékkal részesedett. Ez részben annak tudható be, hogy a tavalyi év során kialakított, a Szuezi-csatorna zárása miatt kényszerűen megváltoztatott hajózási útvonalak stabilizálódtak, és
az adriai kikötők ismét megerősödtek szerepükben.
Melyik a drágább: a tengeri szállítás, vagy a vasúti?
A korábban kedvezőbb elérhetőségű északi kikötők így veszíthettek versenyelőnyükből. Az idei első negyedévében nagy versenyelőnyt jelentett a tengeri fuvarozásnak, hogy a fuvardíjak jelentősen csökkentek. Míg tavaly a tengeri és selyemúti (vasúti) fuvarozási költségek hasonló szinten mozogtak, idén már a vasúti díjak több mint kétszeresét teszik ki a tengeri áraknak.
Ez az árkülönbség az importforgalmat a tengeri szállítás irányába terelte. Arra is kitértek, hogy bár az összesített konténerforgalom pozitív képet mutat, az exportoldal teljesítménye továbbra is gyenge. Ennek főbb okai között szerepel az exporttermékek korlátozott versenyképessége a nem EU-s piacokon, valamint az autóipari szektor visszaesése, amely az exportorientált magyar ipar egyik kulcsterülete.
A gyenge exportadatok ellenére az MLSZKSZ több hajóstársaságnál is növekedést tapasztalt az északi export irányban, ami a piac strukturális átrendeződését is jelezheti. A magyar tengeri konténerforgalom dinamikus bővülése is megerősíti, hogy egyre nagyobb szükség van az intermodális szállítás fejlesztésére.
Mexikót nem zavarja a vámháború, bővíti a legnagyobb kikötőjét
Fennakadás nélkül folytatódik Mexikó legnagyobb kikötője, a manzanilliói bővítése, a kormányzat ugyanis a vámháború ellenére arra számít, hogy növekedni fog a gazdaság és a kereskedelmi forgalom a továbbiakban is. A mexikói kormány célja, hogy az ország csendes-óceáni partján fekvő kikötő legyen Latin-Amerika legforgalmasabbika, ami tízmillió konténer kezelésére lesz alkalmas.
