Itt a bizonyíték: valóban létezik a Városháza-ügy – hiába tagadja Karácsony
Hiába történt vádemelés, Karácsony Gergely „kamunak” nevezte a Városháza-ügyet – a Magyar Nemzet birtokába jutott vádiratból éppen ennek ellenkezője derül ki.
A Fővárosi Főügyészség egyébként a főpolgármester nyilatkozata után közleményben jelezte, hogy
a nyomozó hatóság közel három és fél éven keresztül számos nyomozati cselekményt végzett a városházát és más ingatlanokat érintő – a társadalom széles érdeklődését kiváltó – korrupciós ügyben.
Végül négy embert vádoltak meg: Berki Zsoltot, Gansperger Gyulát, Berki Józsefet és Bodnár Dezsőt, akikre letöltendő szabadságvesztést kért az ügyészség befolyással üzérkedés és más bűncselekmény miatt.
Az ügy kapcsán nyilvánvalóvá vált:
a Karácsony Gergely vezette fővárosban baloldalhoz köthető emberek jutalékos, azaz korrupciós rendszert működtettek, amely több kétes ingatlanbizniszt is érintett.
Az ügyletek után a szereplők kenőpénzt kértek. A botrányt évekkel ezelőtt az úgynevezett Anonymous-hangfelvételek robbantották ki, amelyek nagyban segíthették az eljárást.
Folytak a kenőpénzek
Az ügyészségi vádirat három ingatlanról tesz említést, az egyik a Nagytétényi út 347–351. alatt található önkormányzati telek, amelyet végül 101 millió forintért adtak el.
A vád szerint ennél a biznisznél bukkant fel először Berki Zsolt, aki az ügy elsőrendű vádlottja, és akiről megírtuk, hogy a botrány kulcsfigurájának is tekinthető. A testvére, a szintén vádlott Berki József kiváló baloldali kapcsolatokkal rendelkezik – ez nem is csoda, hiszen a néhai Kiss Péter MSZP-s miniszter mellett dolgozott.
Berki a vételárról is tudott, és ezek alapján tett korrupciós ajánlatot a másodrendű vádlottnak – Bajnai Gordon harcostársának –, Gansperger Gyulának, akinek felvázolta az önkormányzati ingatlanok pályáztatási rendszerét.
Felajánlotta azt is, a vagyonkezelőnél és az önkormányzatnál lévő, döntéshozó pozícióban lévő kapcsolatai segítségével az ingatlant úgy hirdetik meg, hogy a pályázaton mindenképp Gansperger vállalkozása nyerjen.
Mindezekért a vételár 10 százalékát kérte cserébe. Valójában csak a baloldali üzletember Gansperger cége indult a pályázaton, az ingatlan 101,6 millió forintért kelt el, Berki Zsolt érdekeltségében lévő cégnek pedig átutalták a jutalékot, a vételár tíz százalékát, azaz 10,16 millió forintot.
Városháza – eladósorban
Berki Zsolt a fent említett befolyásos kapcsolataira hivatkozva több befektetőnek is azt állította, hogy az ingatlan eladó, annak értékesítésében ő eljárhat, több érdeklődőnek részletes ismertetőt küldött. Berki 2020 augusztusában a Westend bevásárlóközpontban találkozott is egy ingatlaniroda képviselőjével, akivel szerződést is kötött, de az illető a nyomozás adatai szerint nem tudott arról, hogy a Városháza valójában nem értékesíthető, így Berki és cége, a Northern Rock Kft. sem járhat ebben közre. A nő a szerződés aláírása, négyszázmilliós jutalék reményében, a Berki által átadott információkkal együtt több potenciális befektetőt is megkeresett, továbbította nekik a Berki Zsolt által küldött dokumentációt, benne az ingatlan értékesítési szándékával – olvasható a vádiratban.
Azt is leírták, hogy Berki a Városháza értékével kapcsolatban más-más összegeket mondott, az egyik esetben például 32 milliárd forintot, illetőleg százmillió eurót.
A Városháza vételárát Berkiék negyvenmilliárd forintban határozták meg, amelynek a 10 százalékát kérték cserébe.
A jutalékos rendszert üzemeltető kör a befektetőket tájékoztatta a Városháza és a többi, szóba került ingatlan adottságáról, műszaki adatairól, valamint egyeztettek a pályázatok részleteiről. Természetesen itt is hivatkoztak a fővárosi vagyonkezelőnél és az önkormányzatnál döntési jogkörrel rendelkező kapcsolataikra.
Az ügyészség még egy terület eladási kísérletét emelte be a vádiratba, ez pedig a XI. kerületben található Tétényi út 63.–Etele út 53. szám alatti ingatlan.
2021 februárja és októbere között Berki Zsolt, Gansperger és Bodnár Dezső egyeztettek a befektetővel az ingatlan eladásáról, illetve arról, hogy mindenképp az illető cége nyerjen a pályázaton. Gansperger és Bodnár azt állította a potenciális vevőnek, hogy az ingatlanok kapcsán Berki Zsolt van kijelölve. A vád szerint Berki pontosan nem meghatározható forrásból megtudta, hogy az ingatlanra pályázatot írnak ki, sőt a feltételeket és a vételárat is ismerte, ezek alapján szabta meg a – vádiratban nem ismertetett – korrupciós ajánlatát, amit a befektető végül visszautasított.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.